Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.
Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában
999. szám. 171 ha a magyar államot a végrehajtás ingyenes foganatosítására nemzetközi szerződés kötelezi vagy ilyen irányú viszonossági gyakorlat áll fenn. A törvényjavaslatnak az új számozás szerinti 85. §-a után a következő új §. beiktatását javasoljuk : <>86. § ; Ha az 1912 : VII. t.-c. 26. §-a, vagy az 1881 : LX. t.-c. 19. §-a alapján a végrehajtási kérvény és végzés második és további példányait a végrehaj tatónak kell kiadni, e példányokat kézbesítés helyett ugyanazok szerint a szabályok szerint kell neki átadni vagy részére .postára adni, amelyeket a jelen törvény 63. §-ának 5. bekezdése a végrehajtható kiadmány átadására vagy postára tételére megállapít.) A 63. §-ban kézbesítés helyett a végrehajtható kiadmány közvetlen átadására vagy postára tételére vonatkozó rendelkezések alkalmazását a szövegben foglalt esetben is megkívánja a következetesség, mert ebben az esetben is ugyanolyan érdeke fűződik a végrehaj tatónak a kérvénypéldányok és végzések kézhezvételéhez, mint a végrehajtható kiadmány eseteiben. A törvényjavaslat eredetileg 81., az új számozás szerint 88. §-ához : A 81., illetve 88. §.1. bekezdése helyébe a következő szöveget javasoljuk : (Jelzálogot (aljelzálogjogot) huszonöt pengőt meg nem haladó követelés erejéig a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni.» Az aljelzálogjog megemlítése kétségek elkerülése végett kívánatos. Az eredetileg tervezett 50 pengős értékhatár a mai hitelviszonyok mellett magasnak látszik ; a bizottság tehát annak leszállítását indokoltnak találta annál inkább, mert a 25 pengős értékhatár is a telekkönyvi hatóságok jelentékeny tehermentesítését jelenti. A 25 pengőn aluli követelések telekkönyvi bekebelezésének mellőzése komoly érdekeket nem sért, ellenben szociális és gazdasági szempontból indokolt a telekkönyveket az ilyen jelentéktelen megterhelésektől mentesíteni. A 81., illetve 8 2 . §-hoz új 3. bekezdésként a következő szöveget kellene felvenni : <<A száz pengőt meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett jelzálogjog ranghelyével rendelkezni nem lehet.» A jelzálogjogra vonatkozó új jogszabályok életbelépése óta a telekkönyvi hatóságok munkaterhét jelentősen emelte a ranghellyel rendelkezés intézménye és ezzel az intézménnyel kapcsolatban különösen az 1927 : XXXV. t.-c. 20. §-ának az a rendelkezése, mely a nem tulajdonostól származó törlési kérvény esetében a tulajdonos értesítését és a ranghellyel rendelkezésre való felhívását tette a telekkönyvi hatóság kötelességévé. A telekkönyvi hatóságoknak ezt az új munkaterhét bizonyos vonatkozásokban anélkül is enyhíteni lehet, hogy ezzel a ranghellyel rendelkezés jogának helyes alapgondolata sérelmet szenvedne. Nincs ugyanis belső indokoltsága annak, hogy az egészen jelentéktelen összegű jelzálogjogok ranghelyével is rendelkezni lehessen. A törvényjavaslatnak az új számozás szerinti 88. §~a után a következő új §-okat javasoljuk : «89. §. Köztartozás biztosítására, továbbá kielégítési végrehajtás során bekebelezett vagy biztosítási végrehajtás során előjegyzett jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos csak akkor rendelkezhetik, ha legkésőbb a jelzálogjog törlésére irányuló beadványnak a telekkönyvi hatósághoz érkezésével egyidejűleg rendelkezési szándékát bejelenti. Ha az ily jelzálogjog telekkönyvi törlését nem a jelzálog tulajdonosa kéri, az 1927: XXXV. t.-c. 20. §-ában szabályozott eljárást mellőzni kell. Az előbbi bekezdés alá nem eső jelzálogjoggal kapcsolatosan későbbi rangsorban perköltséget, végrehajtási költséget, más melléktartozást vagy ily tar, 22*
