Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

164 999. szám. «a perújítási keresetet az ügyben eljárt első bíróságnál kell beadni, amely azt az iratokkal felszerelve a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati bírósághoz terjeszti fel elintézés végett.» A törvényjavaslat 48. §-ának első öt sora helyébe a következő új szöveg jön : «Ha a fellebbezési vagy a felülvizsgálati bíróság elintézése alá tartozó perújítási keresetben a Pp. 563. §-ának 8—12. pontjában megjelölt valamely perújítási okot is érvényesítenek, a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati bírósága stb. A törvényjavaslat 49. §-ának második bekezdésében az «ezer» szó helyébe «négyszáz» teendő. A fizetési meghagyásos eljárásnak kiterjesztése elvben indokolt ugyan, azonban az ezer pengős értékhatár túlságosan magasnak látszik. Minél nagyobb értékű a per, annál nagyobb a valószínűség, hogy érdemleges védekezés fog az alperes részéről bekövetkezni. A fizetési meghagyásos eljárás kiterjesztésének az a célja, hogy ha az alperes a készpénztartozást elismeri, ne terheljük őt még egy tárgyalás költségével és időveszteséggel is. Ezen a réven a bíróságok is jelentékeny tehertől szabadulnak, lényegesen kisebb körre szorulnak az úgynevezett tömegnapok, a hitelező hamarább jut követeléséhez, a fizetési meghagyás után lerovandó illeték pedig a rendes ítéleti illetéknek csak egy negyedrésze lévén, a költségek csökkennek. Mindezek a kedvező eredmények a négyszáz pengős értékhatár mellett jelentékeny mértékben elérhetők lesznek, mert a négyszáz pengőn aluli készpénzkövetelésre irányuló ügyek mintegy nyolcvan százaléka végződik mulasztási ítélettel, vagy a per megszűnésével. Miután a pénzkövetelésre irányuló keresetek, tehát ezentúl az ezen értékhatáron belül mozgó fizetési meghagyás iránti kérvények szerkesztésénél is sok esetben érdemleges ügyvédi munka szükséges, az igazságügyi bizottság a bírói mérlegelésre tartja fenn az érdemleges beadvány szerkesztésének díja fejében a kereset szerkesztéséért szokásos ügyvédi munkadíj megállapítását és erre vonatkozó határozatát a jelentésbe felvétetni rendelte. Ugyanezen §-hoz utolsó bekezdéskép a következő kiegészítést javasoljuk : «Az 1. bekezdés nem nyer továbbá alkalmazást, ha a felperes váltón, csekken, kereskedelmi utalványon vagy kötelező jegyen alapuló követelését a Pp. 606. és 610. §-a értelmében meghagyásos eljárás útján érvényesíti.» E kiegészítés nem szorul bővebb indokolásra. A törvényjavaslat 49. §-ának nem lehet az a célja, hogy egyszerű fizetéses meghagyásos eljárásra utalja a szigorúbb váltó stb. meghagyásos eljárásra tartozó követeléseket. A törvényjavaslat 50. §-ánah második bekezdése helyébe a következő szöveget javasoljuk : «A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet három példányban és ha több adós van, annyi további példányban kell beadni, hogy mindegyik adósnak és a hitelezőnek egy-egy példány jusson. A kérvény minden egyes példányához mellékelni kell a fizetési meghagyás kiadmánytervezetének egy-egy példányát ; a kiadmány tervezetét erre a célra szolgáló hivatalos űrlapon kell kiállítani.» Ez a rendelkezés a bíróság tehermentesítését célozza és a fizetési meghagyásos kérelemnek gyorsabb elintézését teszi lehetővé. A törvényjavaslat 55. §-ához javasolt kiegészítő rendelkezések elé való felvételre javasoljuk a következő rendelkezést : «A Pp. 644. §-ának 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Jogában áll az iratokat megtekinteni, a hozandó határozatra nézve indítványt tenni és a házasság fenntartása érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni, valamint fellebbvitellel élni.» A Pp. javaslata a kir. ügyésznek a házassági perekben közérdekből való