Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

999. szám. 163 ítélet esetében a fellebbezés megengedhetősége tekintetében az az ítélet irányadó, amelynek tárgya a legnagyobb értékű.» A törvényjavaslatnak 24. §-a olyképpen változtatta meg a polgári perrendtartásnak rendelkezéseit, hogy a fellebbezés kizárására nézve nem a per tárgyának értéke, hanem az ítélettel megítélt vagy elutasított követelés értéke, az úgynevezett fellebbezési érték irányadó. Ez szükségessé teszi a Pp. 476. §-a 3. bekezdésének módosítását is. A törvényjavaslat 25. §-ához : Az utolsó bekezdés utolsó mondata következőleg változik : «A törvényes rendelkezéseknek meg nem felelő fellebbezésért perköltség nem jár.» Megfelel a 14. §-nál javasolt módosításnak. A törvényjavaslat 27. §-ához a következő kiegészítést javasoljuk : «Érintetlenül marad a Pp. 454. §-ának rendelkezése, amelyhez képest a fellebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett a fellebbezési bíróság határoz.» A törvényjavaslat 27. §-a kétséget hagyott fenn arra nézve, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett az elkésett fellebbezést visszautasító felsőbíróság, vagy pedig a fellebbezési bíróság határoz-e. A mai állapot fenntartása, amely szerint az igazolás felett a fellebbezési bíróság határoz, abból az okból célszerű, mert az igazolási kérelem elintézése után, ha a fellebbezési bíróság annak helyt ad, rögtön bele mehet az ügy tárgyalásába is. Ezzel az eljárás egyszerűbbé és gyorsabbá vált. A törvényjavaslat 32. §-ához : Az utolsó bekezdésnek alulról számított 6. sorában «és» szó helyébe «vagy ha» szavakat javasoljuk. A törvényjavaslat 32. §-a a fellebbezésben fel nem hozott nóvumoknak a szóbeli tárgyaláson való pótlását- csak abban az esetben engedi meg, ha a fél nemcsak azt teszi nyomban valószínűvé, hogy azokat iratában hibáján kívül nem érvényesíthette, hanem emellett még azt is kívánja, hogy ezek a nóvumok ne tegyék szükségessé a tárgyalás elhalasztását. Méltányos, hogy a nóvumok figyelembevétele a két feltétel bármelyikének fennforgása esetében helytfoglaljon. A. törvényjavaslat 37. §-ához : Az 1. bekezdéshez a következő kiegészítés jön : «Ez a korlátozás nem terjed ki a kir. ítélőtáblának mint fellebbezési bíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak.» Azok a perek, amelyek tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak, kisebb összeg esetében is nagy elvi jelentőségűek és ezért nem célszerű ezekben a felülvizsgálatot kizárni. Egyébként ezeknek a pereknek száma nagyon csekély, úgyhogy a felülvizsgálat nem terheli meg érezhetően a kir. Kúriát. A törvényjavaslat 39. §-ahoz a következő kiegészítést javasoljuk : «Érintetlenül marad a Pp. 454. §-ának rendelkezése, amelyhez képest a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett a felülvizsgálati bíróság határoz.» A törvényjavaslat 45. §-àhoz a következő kiegészítést javasoljuk : «Érintetlenül marad a Pp. 454. §-ának rendelkezése, amelyhez képest a felfolyamodási határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem felett nem az 1. bekezdésben említett bíróság, hanem a felfolyamodási bíróság határoz.» A 39. és 45. §-hoz javasolt kiegészítés megegyezik a 27. §-hoz javasolt kiegészítéssel és ez utóbbi helyen meg van indokolva. A törvényjavaslat 47. §-ához a következő kiegészítést javasoljuk : Az utolsó három sor helyébe a «megtámadják» szó után a következő szöveg jön : 21*