Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

999. szám. 161 rendtartásunkban, azonban az életbe nem ment át, főleg azért, mert nem volt meg hozzá sem a bírák, sem az ügyvédek részéről a kellő előkészület. Ezt a szük­séges előiskolát teszi lehetővé a javaslat a legegyszerűbb ügyekben, s mikor a keresztkérdezést a kir. ügyészség indítványától teszi függővé, az igazságügy­minisztériumnak felügyeleti hatáskörében módot nyújt arra, hogy a keresztkér­dezés rendszerét fokozatosan, ott vezesse be, ahol annak személyi előfeltételei már megvannak. Az igazságügyi bizottság úgy találta, hogy ezen a módon a keresztkérdezés rendszere, mely a legeszményibb igazságszolgáltatási rendszer, fokozatosan át fog menni a gyakorlati életbe és a jövő fejlődés szempontjából értékes kezdeményezésnek fog bizonyulni. A keresztkérdezés rendszere jelentékeny egyszerűsítés is, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a javaslat szerint a kir. törvényszék egyesbírája a törvényszék területének alkalmas helyein törvénynapokat fog tartani, amivel a feleket és a tanukat sok fölösleges költségtől és időveszteségtől kíméljük meg. Az ilyen tör­vénynapokon a keresztkérdezés mellett az egyszerűbb ügyek gyors és mégis ala­pos letárgyalása válik lehetővé. Ugyancsak a felek és a tanuk idejének és költségének kímélését jelenti az egyesbíróság hatáskörébe utalt ügyeknek a járásbíróság előtt való letárgyalása akkor, ha a kir. ügyészség megítélése szerint egy évet meghaladó szabadságvesz­tés büntetés előreláthatólag nem fog kiszabatni. A megjelent tanuk kihallgatására és további újabb megidézésük elkerülésére egyébként a javaslat más tekintetben is gondot fordít. A javaslat, mikor a kisemberek érdekeiről messzemenőleg kíván gon­doskodni, figyelemmel volt arra is, hogy viszont a szegényjoggal való visszaélé­seknek korlátot szabjon. Gátat akar vetni a javaslat a bíróküldési kérelmekkel való visszaéléseknek is. Közérdekből kitérj esztendőnek találta a javaslat az ügy­védi képviseletet a kir. törvényszék előtti bűnvádi eljárás esetében úgy elsőfokon, mint fellebbvitel esetén. Illetékkötelezettséget állapít meg a javaslat a pótmagán­vádra és egyes főmagánvádra folyó olyan bűnügyeknél, melyeknek a, magán­érdekkel való szoros kapcsolata egészen szembeszökő. Általában a javaslat úgy a polgári, mint a büntető eljárást az eddig nyert gyakorlati tapasztalatok alapján közelebb kívánja hozni a mai életviszonyokhoz s ezért jelentősége főleg gyakorlati szerepontból ítélendő meg. A magyar ügyvédi kamarák országos értekezletének megbízásából a Budapesti Ügyvédi Kamara a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyában a képviselőházhoz felterjesztést intézett ; ezt a felterjesztést az egyes szakaszok tárgyalásánál a bizottság figyelembe vette. Mindezeknek az általános szempontoknak a szem előtt tartásával az igazság­ügyi bizottság minden részletében behatóan letárgyalta a javaslatot és azon módo­sításokat eszközölt. Az egyes módosítások a következők : A törvényjavaslat 1. §-ahoz : Az első bekezdésből törölte a bizottság e szavakat: «a törvényhozás további rendelkezésig». A törvényhozásnak enélkül is módjában áll bármikor másként rendelkezni, a kihagyott szavak viszont ideiglenes színezetet adtak volna annak a rendelkezésnek, hogy az ítéleteket a Magyar Szent Korona nevében kell hozni. A Magyar Szent Korona nevében gyakorlandó bíráskodás annyira meg­felel az ezeréves magyar közjogi felfogásnak és annyira kidomborítja a magyar királyságot, hogy méltóbbnak látszik a javaslatnak ezt a rendelkezését min­den hozzátoldástól menten törvénybe iktatni és így helyezni a javaslat hom­lokára. Képv. iromány. 1927—1932. XXII. kötet. 21

Next

/
Thumbnails
Contents