Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-975. Törvényjavaslat a mezőgazdaségi haszonbérleti szerződések bemutatásáról

975. szám. 295 Melléklet a 915. s&ámü irományhoz Indokolás „a mezőgazdasági haszonbérleti szerződések bemutatásáról" szőlő törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. t.-c, valamint az ezt kiegészítő 1924 : VII. t.-c. (földreformnovella) földbirtokpolitikai vonatkozásban a mezőgazdasági haszonbérletek kérdését is szabályozás tárgyává tették. így a hivatkozott 1920. évi földreform-alaptörvény a bejelentési kötelezettséget s ezzel összefüggésben földbirtokpolitikai okokból a haszonbérlet átvételét, illetőleg annak a szerződéstkötő haszonbérlő helyett más természetes vagy jogi személyre átruházását általában az összes mezőgazdasági haszonbérleti szerződé-, sekkel szemben lehetővé tette s ez alól csupán két kivételt állapított meg. Az egyik kivétel, melynek még ma is gyakorlati jelentősége van, az, hogy ha olyan körülmények forognak fenn, amelyek miatt az állam a földbirtok eladása esetében az elővásárlás jogát sem gyakorolhatná, így pl. ha az ingatlan városi belterületen fekszik, vagy ha a felek egyike a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet, vagy a szerződéstkötő felek egymásnak egyenes ágon rokonai, unokatestvérei stb., vagy ha az ingatlan a szerzőfél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt az 50 kat. holdat meg nem haladja s egyúttal a szerzőfél földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda stb. A másik kivétel pedig az, ha a haszonbérlő az ingatlant az alaptörvény életbelépése (1920. dec 7.) előtt már birtokba vette. Ennek a kivételnek ezidőszerint már gyakorlati jelentősége nincs. Az 1924. évi földreformnovella a haszonbérleti szerződések általános bejelentési kötelezettségét nemcsak fenntartotta, hanem a 100 kat. holdat meghaladó területekre kötött haszonbérleti szerződések alapján az egész haszonbérlet átvétele helyett még azt az igénybevételi módozatot is megállapította, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet mezőgazdasági területe legfeljebb 15%-ának kisbérletekbe adására, sőt legelőterületből közös legelő céljára ezt a %-ot meghaladó terület kiadására is kötelezhető.