Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-975. Törvényjavaslat a mezőgazdaségi haszonbérleti szerződések bemutatásáról
296 975. szám. A haszonbérletek átvételét, átruházását vagy 15%-os igénybevételét azon kívül, hogy a haszonbérleti szerződés feltételei —• az alaptörvény 53. §-ának második bekezdésében említett kivételes esettől eltekintve — nem érinthetők, a jelenleg érvényben lévő szabályok nem korlátozzák. Ez a diszkrecionális jellegű hatáskör az 1928 : XLI. t.-c. alapján 1929. január 1-től az Országos Földbirtokrendező Bíróságról a földmívelésügyi miniszterre szállott át. . A földreform-alaptörvény és novella szóbanforgó rendelkezései a törvényhozásnak azt a célzatát tanúsítják, hogy a kis földműveselemek földhöz juttatását s ezáltal •—- hacsak időlegesen is — a földbirtok arányosabb megoszlását az alaptörvényben megjelölt egyéb módozatok (elővásárlási jog, megváltási jog stb.) mellett a szabad elhatározásból haszonbérbeadásra kerülő birtokokon kisebb haszonbérletek alakítása, illetve közös legelőhaszonbérletek által is előmozdítani kívánta. A földbirtokreform végrehajtásának előhaladásával a gazdatársadalom részéről mind élénkebben kifejezésre jutott az a kívánság, hogy az 1920., 1924. és. 1928. évi törvényeknek a haszonbérleti szerződések ügyébe hatósági beavatkozást biztosító rendelkezései hatályon kívül helyeztessenek, de mindenesetre lényegesen korlátoztassanak. Ez a törekvés különösen arra támaszkodik, hogy a haszonbérbeadót az a jog, hogy birtokának haszonbérlőjét szabadon kiválaszthassa, a magántulajdon elvénél fogva megilleti, ehhez a mai súlyos termelési, értékesítési és hitelviszonyok között jelentős közgazdasági érdek is fűződik és ha ezen a téren a hatósági beavatkozásnak az 1920. évi törvény alapján megindult földbirtokreform végrehajtásáig helye lehetett is, ma már ez idejét multa, mert a földreformakció befejezést nyert. E kívánalom érvényesülését célozza az az 1928. évben hozott felsőházi határozat is, mely a kormányt a haszonbérleti szerződések tudomásulvétele és a haszonbérletek átvétele tárgyában törvényjavaslat előterjesztésére hívta fel. A tárgyalt kérdésben érdekelt gazdatársadalomnak a hatósági beavatkozás megszüntetésére irányuló törekvése a haszonbérleti szerződések bejelentésének és az ezzel összefüggő kérdéseknek újabb szabályozása alkalmából kétségkívül beható megfontolást igényel. Ennél a mérlegelésnél azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok a közérdekű szempontok sem, amelyeket a szóbanforgó kérdéseknek eddigi szabályozásánál a törvényhozás érvényesíteni kívánt. így a földbirtokreform végrehajtása a birtokmegoszlás aránytalanságait általában véve számottevő mértékben enyhítette ugyan, mégis — a törvény alapján igénybevehető birtokok kis terjedelménél fogva vagy hiányában — egyes községekben a földhöz juttatás csak a legszűkebb keretek között mozoghatott, sőt egyáltalán keresztülvihető sem volt. Ennek tulajdonítható, hogyha ilyen község határában vagy környékén valamely birtok haszonbérbeadásra kerül, a kisebb gazdálkodó- és földműveselemek a leggyakrabban minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az illető birtokból kisbérletekhez vagy közös legelő bérlethez juthassanak, mert ehhez nem ritkán exisztenciális érdekeik fűződnek. Ez a helyzet azonban a tömegesen előforduló önkéntes birtokeladások (parcellázások) és az állami elővásárlási jog gyakorlása folytán néhány éven belül előreláthatólag enyhülni fog. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az sem, hogy a mezőgazdasági haszonbérletek kérdése bizonyos vonatkozásokban — amelyeket a javaslat részletesen felsorol — földbirtokpolitikai szempontokból oly különleges jelentőséggel bír, hogy ennek tekintetbevételétől a kérdés újabb szabályozásánál a közérdek sérelme nélkül elzárkózni nem lehet. A felhozott körülmények mérlegelésével a törvényjavaslat azt a főirány el vet
