Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

152 939. szám. zottsággal már most oly határozatot hozatni, amely megállapítja azt a kötelezettséget, amely Magyarországot 1944 után fogja jóvátétel címén terhelni. Ezzel szemben az Fgyezmény első szakasza véglegesen lezárja Magyarország jóvátételének kérdését és akként oldja meg, hogy a már 1924-ben megállapított 200 millió aranykorona fejezi ki Magyarország által fizetendő jóvátételi összeget. Az 1944-től kezdve 1966-ig bezárólag teljesítendő évi 13% millió fizetés nem jóvátétel címén fizetendő, hanem a békeszerződésből eredő egyes különleges kötelezettségek (créances spéciales) kiegyenlítésére fordíttatik. így tehát nemcsak a jóvátételi kötelezettség van rendezve véglegesen, hanem minden a békeszerződésből eredő kötelezettség, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyekről a 2. cikk indokolásánál lesz szó. Magyarország véglegesen és teljesen szabadulva a trianoni szerződésből és a kiegészítő egyezményekből folyó összes kötelezettségek alól, a múltnak végleges rendezése érdekében természetes, hogy viszont a magyar kormánynak is le kellett mondani mindazokról az állami követelésekről, melyet a szövetséges és társult Hatalmak ellen támaszthatott. A 2-ik cikkhez. Ez a cikk azokat a Magyarországot terhelő szerződési kötelezettségeket sorolja fel, amelyek az 1. cikkben megállapított fizetések teljesítésével ném szűnnek meg. EzeK a következők: 1. A háborúelőtti államadósságból eredő kötelezettségeink, amelyek a trianoni szerződésben, illetőleg egyes külön megállapodásokban vannak lefektetve. Az ezzel kapcsolatosan még függőben lévő kérdések elintézésére nézve az érdekeltekkel esetleg még további külön megállapodások fognak köttetni ; 2. A clearing-egy ez menyek és az eddig kötött, illetve a hága—párisi Egyezmények életbeléptéig kötött külön egyezményeink és megállapodásaink. A clearing egyezmények, melyek eddig is külön terhet róttak az államra, abból állanak, hogy a szövetséges és társult Hatalmakkal szemben fennálló tartozások és követelések kölcsönösen számoltattak el s csak a fennmaradó különbözet fedezetéről kellett gondoskodni. A többi egyezmény lényegesebb külön fizetési kötelezettséget a magyar államra nézve nem fog jelenteni. 3. A magyar állam ellen szóló kártérítési ítéletek, melyek a clearing-eljárást nem választott államok polgárai javára eddig hozattak és a jövőben hozatni fognak. Ilyen ítéletek alapján jelenleg fennálló kötelezettségünk a Kanadával való viszonylatban kereken 3,400.000 aranykoronát, cseh viszonylatban 1,000.000 aranykoronát és román viszonylatban 100.000 aranykoronát, összesen tehát. 4,500.000 aranykoronát tesz ki. A még folyamatban lévő perek kereseti összege pedig 20,000.000 aranykoronára rúg, a várható marasztalási összeg azonban előreláthatólag lényegesen kisebb lesz. A3, alatti ítéleti összegek után 1933 évi január hó l-ig kamatot egyáltalában nem fizetünk, ezen idő után pedig az ítéletekben szereplő évi 5°/

0-os kamat helyett csupán 3%-os kamatfizetési kötelezettség lett megállapítva. Az ítéleti összegek 1933 évi január hó 1-től az 1944 év kezdetéig egyszerű 3°/

0-os kamatokkal növekednek és 1944 évi január hó 1-től további 3%-os kamat hozzászámításával öt egyenlő évi részletben lesznek kiegyenlítendők. Azoknak a volt ellenséges állampolgároknak, akiknek javára marasztaló