Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

939. szám. 153 ítélet hozatott, már eddig meghozott ítéletek esetében a jelen egyezmény életbeléptétől számított három hónapon belül, a jövőben meghozandó ítéletek esetében pedig az ítélethozataltól számított három hónapon belül névreszóló kötelezvényeket kell kiszolgáltatni, amelyek a fentebb ismertetett kötelezettségek teljesítésének megfelelő öt szelvénnyel lesznek ellátva, mejy szelvények mindegyikén esedékességük időpontja és a tőkét és kamatot magáiban foglaló esedékességi öszszeg fel lesz tüntetve. Viszont azonban a hága—párisi II. Egyezmény XIII. cikke a Vegyes Döntőbíróságok, eljárási szabályzatainak a perlési határidőkre vonatkozó rendelkezéseit véglegeseknek és ezzel nem módosíthat óknak jelenti ki ; továbbá a bíróságoknak, illetve a bíróságok elnökeinek az a joga, hogy elkésetten indított pereket méltányossági megítélés alapján kivételesen tárgyalásra elfogadhassanak, az idézett szakasz második bekezdése értelmében hatályon kívül helyeztetett, elkésetten beadott keresetek elfogadása, amennyiben a benyújtás 1930 évi január hó 20-a után történt, többé nem áll fenn. Ha tehát az eddig meghozott és a már folyamatba tett perekben még hozandó kártérítési ítéletek tekintetében kellett is külön fizetési kötelezettséget magunkra vállalnunk, egyrészt ezek a kötelezettségek lényegesen mérsékeltebbek, mint amilyeneket az ítéleti feltételek állapítanak meg, másrészt pedig a jövőre nézve a magyar állam elleni perek beadása és ezzel Magyarország további esetleges megterhelése nem lehetséges. A fentiek értelmében valószínűség szerint 1944 évi január hó l-t51 az ítéletekre teljesítendő fizetésekből kifolyólag öt éven keresztül legfeljebb évi 3^2 millió aranykorona megterhelés fog az államra háramolhatni. A 3-ik cikkhez. A 3. cikk fenntartja azokat a megállapodásokat, amelyeket a Nemzetek Szövetsége Magyarország pénzügyi rekonstrukciója alkalmából létesített és amelyeket a jóvátételi kötelezettség szempontjából a Jóvátételi Bizottságnak a rekonstrukcióval kapcsolatosan hozott határozata emelt jogerőre. Ezek a feltételek vonatkoznak elsősorban a Magyarország által fizetett annuitások mérvére, azok esedékességi időpontjára, a békeszerződési terheknek 1944-ig az annuitásba való beszámítására (amely beszámítás gyakorlása ugyan a párisi értekezlet megállapítása szerint az annuitásoknak a hitelező Hatalmak között Hágában történt végleges felosztása miatt többé nem lehetséges, amint ez az értekezlet lentebb csatolt zárjegyzőkönyvéből kifejezésre is jut) és végül a Nemzetek Szövetsége által megállapított bizonyos transfer védelemre. Ez a transfer védelem abban áll, hogy 1944-ig a fizetéseink pengőben teljesíthetők és azoknak más valutákra való átváltoztatása körül a Magyar Nemzeti Bank elnökének ingerenciája van. Mindamellett az 1944-ig esedékes fizetések a fennálló módozatok épségben tartása mellett a Nemzetközi Fizetések Bankjánál lesznek telj esi tendők. A 4. és 5-ik cikkekhez. Az 1944-től esedékes annuitások semmi feltétellel nincsenek korlátozva, tehát transfer védelemben nem részesülnek, és aranyban vagy arannyal egyenértékű devizában fizetendők be a Nemzetközi Fizetések Bankjába. A NemzetKépv. iromány. 1927—1932. XXI. kötet. 20