Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről
150 939. szám. many nak. teszi kötelességévé a háború alatt vállalt és ki nem egyenlített címletekben "ki nem fejezett kötelezettségek kiegyenlítését, a magyar kormány ellenkező jogi felfogása dacára, a magyar államtól kívánták az ő állampolgáraik hasonló, rendkívül súlyos követeléseinek a rendezését. 10. Az úgynevezett tanácskormány szervei által a jelenlegi Csehszlovákia területére történt fegyveres előnyomulás során csehszlovák állampolgároknak, tehát magánosoknak, okozott károk. 11. Németországgal szemben a háború alatt keletkezett tartozásaink (mintegy 1*5 milliárd márkára szóló kincstári váltók), melyeket Németország a versailles-i szerződés 261. cikke értelmében a Hitelező Hatalmakra tartozott engedményezni és amelyeket a Hitelező Hatalmak Magyarország ellen a trianoni szerződés 193. cikk 4. pontja és 197. cikke értelmében érvényesíthettek volna. E különleges követelések némelyikénél igen kényes mellékkérdés volt, hogy azoknak a Hitelező Hatalmakkal szemben való megszüntetése mellett kizárassék annak a lehetősége is, hogy azokat a Hitelező Hatalmak állampolgárai ne érvényesíthessék ellenünk önjogon valamely nemzetközi fórum előtt, és ne maradjunk kitéve ily önálló akciók esetleges esélyeinek. Különösen a Vegyes Döntőbíróságok előtt rég elmúlt tények alapján ellenünk utólagosan megindított perek esélyei jöttek itt tekintetbe. Ily követelések azonban a jövőben nem perelhetők, mert a II. Egyezmény XIII. cikke a Vegyes Döntőbíróságoknak a perlési határidőkre vonatkozó eddigi rendelkezéseit véglegeseknek nyilvánítja és az elkésett kereseteknek méltányossági alapon való kivételes elfogadását 1930 január 20-a után kizárja. Előnyös Magyarország szempontjából, hogy mentesül az Egyezmény szerint volt szövetségeseivel szemben fenálló azoktól a tartozásoktól, amelyeket a trianoni szerződés 196. cikke értelmében a Hitelező Hatalmakra kellett engedményezni. Különösen lényeges e tekintetben a fentemiitett tartozás német viszonylatban, ahol igen jelentékeny kötelezettségeket kellett volna viselnünk, ha nem szűnt volna meg az a lehetőség, hogy a Hitelező Hatalmak a váltókat Németországnak ellenünk való érvényesítésre visszaadják. Magyarország is lemondott a volt szövetségeseivel szemben fennálló követeléseiről, ami azonban a német tartozáshoz képest tekintetbe alig jön. Az egyezménynek ez a rendelkezése természetesen nincs kihatással azokra a követelésekre, amelyeket Magyarország a Monarchia közös vagyonából Ausztriától követel a vele fennállott közjogi kapcsolatból kifolyólag. Érintetlenül maradnak mégis a Pénzügyi Egyezmény 2-ik cikke értelmében a háború előtti államidósságokból folyó terhek, úgyszintén azok, amelyeket a békeszerződés hatálybalépte óta kötött egyezmények és megállapodások rendeznek, valamint bizonyos korlátolt mértékben a Vegyes Döntőbíróságok oly ítéletei, melyeket ezek valamely Hitelező Hatalom állampolgárai javára az 1930 január 20 előtt már megindult perekben a magyar állam ellen hozhatnak. Ily ügyek kevés számban vannak függőben. Fenntartásuk elkerülhetetlen volt a magyar állampolgárok vegyes döntőbírósági ügyeinek fenntartására való tekintettel. A háború előtti államadósság, valamint a clearing-szolgálat jelenleg is évenkint a jóvátételi annuitásokon kívül külön terhet jelentett a magyar államra, a többi fennmaradó egyezményből Magyarországra nézve lényegesebb fizetési kötelezettségek nem hárulnak. A fentemhtett ítéleti összegekből is a fizetési modalitásoknál lényeges könnyítéseket lehetett biztosítani azáltal, hogy a meghozott ítéleti összegek 1933 évi január hó l-ig kamatmentesek, ezután pedig az ítéletben megállapított 5o/°
