Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről
939, szám» 131 tettel arra, hogy a kötvények kibocsátása és mobilizációja csak bizonyos idő elteltével lesz lehetséges, az Intézőbizottság, ha célszerűnek tartja, egy pénzügyi Bizottságot fog kinevezni, azzal a feladattal, hogy az tegye tanulmány tárgyává, mikor és mily feltételek mellett történhetik meg a mobilizáció művelete és hogy tegyen e tárgyban az Intézőbizottságnak javaslatokat. A pénzügyi Bizottság tagjait a jelentékeny pénzpiaccal bíró államok polgárai közül kell választani, Magyarországot is ideértve. Az Intézőbizottság nem mobilizálhatja a címleteket, ha magyar tagja halasztást kíván. Az Intézőbizottság felkérheti a Nemzetközi Fizetések Bankját arra, hogy az Alap részére vállalja el a Trustee szerepét. Ha a Bank ezt a megbízatást vállalja, úgy az Alaphoz hozzájáruló Államok a Banknak állandó rendeletet adnak arra, hogy az Államok által a jelen Egyezmény értelmében fizetendő összegeket mindenkori esedékességük szerint utalja át az illető Állam számlájáról az Alap számlájára. Abból a célból, hogy a kötvények elhelyezésére kedvezőbb feltételeket lehessen elérni, az Intézőbizottság tartozik idejében a jelentékeny pénzpiaccal bíró Államok kormányaihoz fordulni a végből, hogy a lehetőséghez képest megkaphassa a címletek részére szükséges könnyítéseket. Az Intézőbizottság törekedni fog arra is, hogy az Alap részére mindazokat az állampénzügyi kedvezményeket elérje, ámeneket az az állam, amelynek területén az Alap székelni fog, megadni képes. Az Alap székhelyét szintén az Intézőbizottság fogja megválasztani. A perköltségek, az Alap működésének költségei és általában az Alap ügyvitelével kapcsolatos minden költség az Alapot terhelik. Erre való tekintettel a számításokban gondoskodás történt az Agráralapnak járó első fizetésekből 4 millió 800.000 koronának kihasításáról, abból a célból, hogy az Alap eme költségek viselésében támogattassék. 9. cikk. A romániai agrárreformnak a II. Egyezmény I. cikke szerinti jelenlegi és jövőbeni magyar felperesekre történt alkalmazásából kifolyólag Romániát csak az a kötelezettség terheli, hogy az Alapba a hely it örvényeiben meghatároz ott járadékot, az alábbiakban mindenre kitérj edőleg és átalányösszegben megszabva, a következő módon befizesse : a) Románia magára vállalja, hogy az Agráralapba évenként, 1931 évtől kezdodőleg és 1944 évi január hó l-ig bezárólag, minden év július havának és január havának első napján esedékes félévi egyenlő részletekben 500.000 aranykorona évi járulékot, 1944 évtől kezdodőleg és 1967 évi január hó l-ig bezárólag pedig ugyanilyen módozatok mellett fizetendő 836.336 aranykorona (Nyolc százharminchatezernáromszázharminchat a. k.) évi járulékot fog befizetni ; b) a román Kormány visszanyeri szabad rendelkezési jogát azok felett a járadékcímletek felett, amelyeket a magyar felperesek javára hatósági letétbe helyezett ; c) amennyiben egyes magyar felperesek a román járadékcímleteket már felvették, ezen a címen a fent meghatározott évi járulékok csökkentésének van helye. Ebből a célból meg fog állapíttatni az ilyként fizetésül elfogadott román járadékcímletek névértéke, és ez az érték az érmeparitás alapján aranykoronára fog át számíttatni. Az 1931 évtől 1944 évi január hó l-ig bezárólag terjedő időre az évi járulékok a fenti módon megállapított összeg 4°/ 0-ával, az 1944 évi július hó 1-től 1967 évi 17*
