Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

132 Ô39. szám. január hó l-ig bezárólag terjedő időre pedig ugyanezen összeg 6*69°/ 0-ával (Hat egész hatvankilenc század százalékával) csökkentendő. Az évi járulékok ugyanilyen módon csökkentendők ama román járadékok után, amelyek azon magyar felperesek birtokai fejében járnának, akiket a Vegyes Döntőbíróság keresetükkel akár hatáskör hiányából, akár azért, mert határidő­mulasztás folytán a perléstől el vannak zárva, akár bármely egyéb okból elutasí­tott. Mindazonáltal eme leszállításnak nincs helye, ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy a felperes román állampolgár. A szóbanforgó leszállítással egyidejűleg Románia az Intézőbizottságnak be fogja mutatnia járadékcímletek kiszolgáltatására vonatkozó bizonyítékokat ; a Vegyes Döntőbíróságok által elutasított felperesekre vonatkozólag pedig közölni fogja a helyi kártalanítást megszabó román hatósági határozatokat. Megegyezés van a tekintetben, hogy ami Romániát illeti, e megállapodásnak átalány jellege van, akárminő legyen is a mai napon aláírt II. Egyezmény I. cikke által meghatározott perek tárgyát képező ingatlanok kiterjedése. 10. cikk. Jugoszlávia az Agráralappal szemben fennálló kötelezettségeinek teljes kiegyenlítéseként az Alapba 1931 évtől kezdődőleg és 1944 évi január hó l-ig bezá­rólag, minden év július és január havának első napján esedékes egyenlő félévi részletekben évi 1,000.000 aranykoronát, 1944 évtől kezdődőleg és 1967 évi január hó l-ig bezárólag pedig ugyanilyen feltételek mellett évi 1,672.672 aranykoronát (Egy millióhatszázhetvenkettőezer hat százhetvenkettő aranykoronát) kitevő évi járu­lékot tartozik befizetni. Ezek az összegek átalányösszegként képviselik azoknak a kártalanításoknak teljes összegét, amelyek az előkészítés alatt álló jugoszláv törvény értelmében a mai napon aláírt II. Egyezmény I. cikke szerinti jelenlegi és jövőbeni felperesek kisajátított birtokai után járnának. Az Alap tőkéje 387 aranykoronával csökkentendő minden olyan hold után, melyet az agrárreform kezdete óta a mai napon aláírt II. Egyezmény I. cikke által meghatározott perek tárgyát képező birtokokból a tulajdonosoknak meg­hagytak. Ugyanily csökkentésnek van helye minden hold után, amely a jelen Egyez­mények aláírásának napján folyamatban lévő perek olyan felperesének tulajdona, akit a Vegyes Döntőbíróság hatáskör hiányából vagy egyéb okból elutasít. Az Alap tőkéjének ilyetén csökkenése maga után vonja : 1. A fentiek szerint meghagyott vagy tárgytalanná vált 30.000 hold erejéig : a Jugoszlávia által fizetendő évi járuléknak 1944 évi január hó l-ig bezárólag holdanként 15 aranykorona 48 fillérrel, 1944 évi július hó 1-től 1967 évi január hó l-ig bezárólag pedig holdanként 25 aranykorona 89 fillérrel való csökkenését. 2. A fentiek szerint meghagyott vagy tárgytalanná vált 30.000 holdon felül : a Jugoszlávia által fizetendő évi járuléknak 1944 évi január hó l-ig bezárólag holdanként 6 aranykorona 24 fillérrel, 1944 évi július hó 1-től 1967 évi január hó l-ig bezárólag pedig holdanként 10 aranykorona 44 fillérrel való csökkenését és ezeken felül holdanként 231 aranykoronának az «A» alapból a «B» alapba (Jugoszláv osztály) való átvitelét. Mindazonáltal az Alap Intézőbizottsága a fenti 387 aranykoronás számon igazítást eszközölhet, abból a célból, hogy a tulajdonosoknak meghagyott területek minősége figyelembevehető legyen. Ebben az esetben Jugoszlávia választhat

Next

/
Thumbnails
Contents