Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

348 929. szám. eljárásra utalt ügyekre vonatkozó kivételt. E kihagyás következtében, különösen a régi sommás eljárás 1. §-ának szövegezése alapján, az a kétség merült fel, hogy a perrendtartás 1. §-ának 2. pontjában a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekre fennáll-e a községi bíróság hatásköre és hogy a községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben kiköthető-e a járásbíróság hatásköre. E kétségeknek kiküszöbölése végett a törvényjavaslat szükségesnek tartja annak világos kijelentését, hogy az 1. §-ban felsorolt valamennyi ügy, tehát azok az ügyek is, amelyek tekintet nélkül a per tárgyának értékére a járásbíróság hatáskörébe vannak utalva, csak annyiban tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, amennyiben nincsenek a községi bíróság hatáskörébe utalva. Ennek a §-nak rendelkezése nem érinti a Pp. 758. §-ának azt a rendelkezését, hogy a községi bíróság hatáskörébe tartozó követelést a hitelező a járásbíróság előtt fizetési meghagyás útján érvényesítheti. Amennyiben e rendelkezés módosítása szükségessé válnék, — ami lehetséges akkor, ha a községi bíráskodással megbízott városbíró előtt a követelést fizetési meghagyás útján lehet majd esetleg érvényesíteni — ebben az esetben ez a kérdést a külön törvénnyel szabályozandó községi bíráskodás szabályozásának körében kell majd megfontolni. A 3. §-hoz. A Pp. 5. §-a szerint a per tárgyának a felperes által előadott értéke irányadó rendszerint a hatáskör megállapításában, míg azt az alperes vitássá nem teszi. Ha alperes ezt az értéket vitássá teszi, akkor a bíróság bizonyítást vehet fel, hivatalból tudakozódhatik, szemlét tarthat és szakértőket is meghallgathat. Mindez munkával és késedelemmel járhat. A javaslat ennélfogva lehetővé teszi felperesnek, hogy ez a munka és késedelem elmaradhasson, ha a keresetlevélben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget elfogad. Még inkább áll ez, ha a felperes vagylagos kérelmet terjeszt elő nem pénzkövetelés iránt indított perben pénzösszegben marasztalásra is. Ebben az esetben a bíróság énnél a pénzösszegnél magasabbra nem teheti a per tárgyának értékét. így például az ily értékmegjelölés alapján a járásbíróság előtt indított perben ez a bíróság nem mondhatja ki hatáskörének hiányát abból az okból, hogy a per tárgyának értéke nagyobb. Viszont azonban például a törvényszék alacsonyabbra teheti ezt az értéket és kimondhatja hatáskörének hiányát, ha azt látja, hogy a felperes a hatásköri szabályok megkerülése végett túlságosan alacsony pénzösszeget jelöl meg ezen a módon. A 4. §-hoz. A Pp. 6. §-ának 3. pontja szerint osztályperben a felosztandó vagyon, — 5. pontja szerint pedig örökösödési jogot tárgyazó perben az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül irányadó a per tárgya értékének megállapításában. Megtörténhetik, hogy a felperes a vagyonnak, illetőleg a hagyatéknak csak csekély részét kívánja perrel érvényesíteni és ennek ellenére a per költségeit, ideértve az illetéket és egyéb kiadásokat is, oly mértékben köteles viselni, mintha az egész vagyon vagy az egész örökség volna vitás. A javaslat 3. §-a ennélfogva olykép módosítja a Pp. 6. §-ának rendelkezéseit, hogy ezekben az esetekben csak a keresettel érvényesített jognak értéke irányadó a per tárgya értékének megállapításában. - Az 5. §-koz. Az Országos Orvosszövetség azzal a kérelemmel fordult hozzám, hogy a törvényhozás a gyakorló orvosnak is adja meg azt a különös illetékességi okot, amely a polgári perrendtartás 36. §-ának rendelkezése alapján az ügyvédet megilleti. Indokolásul fölhozta ^azt, hogy az orvosi munka specializálódása követ-