Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

342 929. szám. Melléklet a 929. számú irományhoz. Indokolás „a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az igazságszolgáltatás munkaterhe egyre rohamosan növekszik. Ezzel szemben az igazságügyi személyzet létszámát emelni nem lehet, sőt a pénzügyi és gazdasági viszonyok következtében az igazságügyi személyzetet fokozatosan csökkenteni vagyunk kénytelenek. Ilyen körülmények között gondoskodni kell arról, hogy a bíróságok eljárásának módosításával a fokozott munkaterhét csökkentett számú személyzet is képes legyen ellátni. Ez a fő célja ennek a törvényjavaslatnak. I. A polgári eljárás egyszerűsítése terén már a háború kitörése óta többrendbeli intézkedés történt részben törvényhozási, részben rendeleti úton. Az ítélőtáblai fellebbezési tanácsok tagjai számának ötről háromra való leszállítása, majd a törvényszéki egyesbíráskodás meghonosítása, a perbeli értékhatárok folytonos emelése, a szóbeliség és közvetlenség elveinek lazítása, a törvényszéki eljárásban a jegyzőkönyvvezető kötelező alkalmazásának megszüntetése és sok más rendelkezés törekedett arra, hogy a bíróságok egyre növekedő munkájukat elvégezhessék. Az erre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket az 1925. évi VIII. törvénycikk tartalmazza. Mindezek a rendelkezések azonban alig mutatkoznak elegendőknek arra, hogy a bíróságok mostani személyzete nagy erőfeszítéssel elvégezhesse az egyre szaporodó munkát, és még kevésbbé elegendők arra, hogy az igazságügyi személyzet létszámát csökkenteni is lehessen. E célra további egyszerűsítésekre van szükség. Az egyszerűsítést célzó egyes rendelkezések részletes fejtegetését az egyes szakaszokhoz készített részletes indokolás tartalmazza. II. Ami a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítését illeti, e tekintetben törvényhozásunk az alkotmányos élet visszaállása után azonnal intézkedéseket tett. Az 1921 : XXIX. törvénycikk kizárólag a rendkívüli viszonyok hatása alatt összetorlódott bírósági munkateher könnyítésére és főleg az elsőfokú büntetőbíráskodás egyszerűsítésére irányult. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek és az 1928 : X. törvénycikk messzebbmenő egyszerűsítéseket tett, különösen abban, hogy a perorvoslati eljárás körére is kiterjedő újításokat létesített. E két törvény