Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

332 929. szám. 4. a sikkasztásnak a Btk. 358. vagy 359. §-a alá eső bűntette és az ily sikkasztással kapcsolatos orgazdaság bűntette ; 5. a csalásnak a Btk. 380. §-a vagy 381. §-ának 1. vagy 3. pontja vagy 383. §-ának 2. bekezdése alá eső bűntette ; 6. az 1914 : XL. t.-c. 4, §-ának 2. bekezdése alá eső hatósági közeg elleni erőszak vétsége ; 7. az 1—6. pontokban felsorolt valamely bűncselekményre vonatkozóan elkövetett bűnpártolás. Bíróküldés. 91. §. Az 1896 : XXXIII. t.-c. (Bp.) 29. §. 2. pontjára alapított bíróküldési indítvány esetében, ha az illetékes bíróság a bíróküldést nyilván alaptalannak tartj a, a bíróküldési indítvány elintézéséig eljárhat. Amennyiben a kir. Kúria más bíróságot küld ki, ennek ismételnie kell a már esetleg teljesített bírói cselekményeket. Ha a kir. Kúria a bíróküldési indítványt elutasítja és úgy találja, hogy a bíróküldési indítvány nyilván alaptalan volt, az indítványozót ezer pengőig terjedhető pénzbírságban marasztalhatja. A pénzbírságért a felelősség elsősorban a bíróküldési indítványt ellenjegyző ügyvédet terheli, akinek visszkereseti joga saját fele ellen csak akkor van, ha a félnek külön írásbeli utasítására terjesztette elő a bíróküldési indítványt. A főmagánvád körének kiterjesztése. 92. §. A Bp. 4L §-ának a főmagánvádról szóló rendelkezései az 1895: XXXVII. t.-c. 49. §-a alá eső szabadalombitorlás kihágására is kiterjednek. Kötelező ügyvédi képviselet magánvád és magánjogi igény tekintetében. 93. §• A kir. törvényszék — akár mint elsőfokú, akár mint fellebbviteli bíróság — előtt a magánvádat rendszerint ügyvédnek kell képviselnie. Amennyiben a törvény a magán vádló megjelenéséhez vagy más eljárási cselekményéhez jogkövetkezményt fűz, az ily rendelkezés a magánvádlót képviselő ügyvédre is kiterjed. Ha a kir. ügyész a vádat a kir. törvényszék főtárgyalásán ejti el, a jelenlevő sértett személyesen veheti át a pótmagán vádat és azt ugyanazon a határnapon ügyvéd nélkül képviselheti. A magánvád tekintetében is alkalmazni kell a polgári perrendtartásnak azokat a szabályait, melyek a kötelező ügyvédi képviselet alól mentességet állapítanak meg. (Pp. 97. §.) A meghatalmazás (Pp. 100—110. §.), valamint a szegénységi jog (Pp. 112— 123. §,) tekintetében a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy olyankor, ha a magánvádló a szegénységi jog kedvezményében részesül, a bíróság az ügyvédi képviselet kötelezettsége alól felmentést adhat, vagy a magánvádló képviseletére ügyvédet rendelhet. A főmagánvádló, ha nincs is tanuként megidézve, a bíróság előtt személyesen megjelenhet és szóval előterjesztéseket tehet. Amennyiben a sértett magánjogi igényét — ideértve a nemvagyoni kár címén követelt vagyoni elégtételt is -— bűnvádi eljárás során érvényesíti, a sértettet ügyvédnek kell képviselnie olyan esetekben, amikor az ügyvédi képviselet a polgári perrendtartás szabályai szerint kötelező. Ellenkező esetben az ily magánjogi igényt a Bp. 5. §-ában meghatározott eseteken kívül is polgári perre kell utasítani. Vádemelés mellőzésé. / 94. §. Ha ugyanazt az egyént több bűncselekmény gyanúja terheli, a kir. ügyészség mellőzheti ezek közül a vádemelést olyan bűncselekmények miatt, amelyek figyelmen kívül hagyása a megtorlás súlyát lényegesebben nem