Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 333 befolyásolhatja. Ily esetben mellőzni kell a vádemelést olyankor, amikor az ily bűncselekmény felderítése és ítélettel eldöntése jelentékenyen késleltetné az ugyanazon terhelt ellen nagyobb jelentőségű bűncselekmény miatt folyó eljárás befejezését. A vádemelésnek ily mellőzése esetében pótmagánvádnak nincs helye, a sértett azonban a kir. ügyészség határozata ellen a kir. főügyészhez folyamodhatik. A tanudíj korlátozása. 95. §. A Bp. 223. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az oly tanuk, kik nem napi vagy heti bérből élnek, ha kihallgatásuk lakóhelyükön kívül legalább tíz kilométerre eső helyen történik, útiköltségeiken felül csak legszükségesebb kiadásaik megtérítését kérhetik, ha erre vagyoni körülményeiknél és kereseti viszonyaiknál fogva rá vannak szorulva. A kir. törvényszék mint egyesbíróság eljárásának egyszerűsítése. 96. §. A kir. törvényszék mint egyesbíróság hatáskörébe utalt oly bűncselekmény esetében, amelynek jogi és ténybeli megítélése egyszerű, a nyomozás csak a vád tájékoztatására legszükségesebb adatok felderítésére szorítkozik. Ily ügyekben a nyomozó szerv csak tény vázlat szerű rövid tájékoztatást terjeszt a kir. ügyészség elé, a kir. ügyészség pedig alakszerű vádirat vagy vádindítvány mellőzésével a tárgyalás kitűzését indítványozza a kir. törvényszék egyesbírájánál. A vádlott részére szóló idézésben röviden meg kell jelölni a vád tárgyává tett bűncselekményt. Az előbbi bekezdés alá eső ügyekben, ha a bizonyítékok rendelkezésre állanak vagy nyomban a bíróság elé terjeszthetők, a kir. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett —- letartóztatása esetében azonban az 1921 : XXIX. t.-c. 8. §-ában meghatározott különbeni következmény alatt három napon belül — a bíróság elé állíthatja. Ilyenkor a tanuk, esetleg szakértők megidézéséről vagy elővezetéséről a kir. ügyészség gondoskodik. A tárgyaláson a vádirat felolvasása helyett a vádat a kir. ügyész élőszóval terjeszti elő, egyébként a tárgyalásra a Bp. XVIII. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha a kir. ügyészség a 97. §. szerinti eljárást indítványozza. 97. §. A kir. ügyészség indítványára a 96. §. alá eső ügyekben a 96. §. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni : A nyomozás során készített tájékoztatást vagy a terhelt avagy a tanuk kihallgatásáról esetleg készített jegyzőkönyvet nem szabad a bíróság elé terjeszteni s a tárgyalás a bíróság előtt azzal kezdődik, hogy a kir. ügyész élőszóval adja elő, hogy a terheltet mily bűncselekmény elkövetésével vádolja s mily bizonyítékok alapján. Ennek előadása után azonnal a kir. ügyész egyenkint kihallgatja — hozzájuk intézett kérdések alakjában — a vád ténybeli elemeinek bizonyítására szükséges tanukat és az esetleg szükséges szakértőt. Hozzájuk, amint a kir. ügyész végzett egy-egy tanú vagy szakértő kihallgatásával, nyomban utána a vádlott, illetve védője is intéztézhet kérdéseket. A vád bizonyítékainak felvétele után a vádlott s ha védője van, a védő hallgathatja ki ugyanígy a védelem tanúit és az esetleges ellenőrző- szakértőt. Hozzájuk, ha a védelem végzett a kihallgatással, a kir. ügyész intézhet kérdéseket. Ezután a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz a tekintetben, hogy kíván-e nyilatkozni ; ha azonban a vádlott nyilatkozni óhajt, hozzá a kir. ügyész — sa védő is — kérdéseket intézhet. A bíró megtilthatja a felesleges ta-