Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

Ô29. szám. 327 hivatalból is megváltoztathatja a je­len §. szerinti költségkiszámítást. Amíg azonban akár előterjesztésre, akár hi­vatalból meg nem változtatja, a ki­küldött költségszámítása bírói meg­állapítás hatályával bír. Az 1881 : LX. t.-c. 27. §-a 2. be­kezdésének az iratok bemutatására vo­natkozó rendelkezése a foglalási eljá­rásra nem áll. A foglalási jegyzőkönyv hitelesített másolatát a kiküldött az eljárás befejezésétől számított három nap alatt a bírósághoz az iratok nél­kül beterjeszteni köteles. A foglalási eljárás befejeztével a ki­küldött a végrehajtást szenvedőnek a foglalási jegyzőkönyv másolatát kéz­besíteni köteles. A kézbesítés idejére és helyére ennek a §-nak a rendelke­zései állanak. 67. §. Az 1881 : LX. t.-c. 102. §-ának 4. bekezdése a következő rendelkezé­sekkel bővül : Az olyan foglaltatok részére, akik az árverést nem kérték, továbbá a bérbeadó részére az árverési hirdet­ményt kézbesítés helyett hivatalból portóköteles nem bérmentesített kül­deményként postára s is lehet tenni. Ebben az esetben a közléstől számí­tandó határidő szempontjából a pos­tára tételt követő második napot kell a közlés napjának tekinteni. Ha a postára tett küldemény kézbesítés nél­kül visszaérkezik : a címzett részére a kiküldött haladéktalanul ügygond­nokot rendel és a hirdetményt ennek a címére kézbesítteti vagy teszi postára. 68. §. Az 1881 : LX. t.-c. 103. §-a helyébe a következő rendelkezések lép­nek : Az árverési határidő tizenöt napnál rövidebb és negyvenöt napnál hosszabb nem lehet. Ez a határidő a hirdet­ménynek a bíróságnál való kifüggesz­tését követő naptól számít. 69. §. Az 1881 : LX. t.-c. 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lép­nek : Az ingóságokra a végrehajtató köz­benjárására kitűzött árverést fogana­tosítani csak akkor lehet, ha a végre­hajtató, az árverési hirdetményben megnevezett valamelyik csatlakozó, vagy a végrehajtást szenvedő az ár­verési hirdetmény kifüggesztése után, de legkésőbben az árverést megelőző utolsóelőtti köznapon bejelenti a ki­küldöttnek, hogy az árverés megtar­tását kívánja. Ebben az esetben az árverést a kívánságot előterjesztő fél távollétében is meg kell tartani. Ezekre a rendelkezésekre a feleket az árverési hirdetményben figyelmeztetni kell. Nem állanak az előbbi bekezdés ren­delkezései, ha az árverést az 1881 : LX. t.-c. 104. §-a alapján a nagy érték­csökkenésnek vagy az értékkel arány­ban nem álló költségeknek elkerülése végett rendelték el. Hivatalból foganatosítandó végre­hajtás esetében az árverési hirdetmény­ben az érdekelteket figyelmeztetni kell arra, hogy az árverést közbenjárásuk nélkül is meg fogják tartani, ha minden végrehajtató és a végrehajtást szenvedő ellenkező kívánságot nem nyilvánít. Az 1. és 3. bekezdés szerinti figyel­meztetéseket az árverési hirdetmény­nek hírlapi közzétételére szánt pél­dányából ki kell hagyni. E rendelkezés megszegése miatt senki sem élhet elő­terjesztéssel. Az árverés előtt a kiküldött a le­téteményezett tárgyakat a bíróság fő­nökének vagy helyettesének utalvá­nyára magához veszi s az árverésre kitűzött napon és órában a helyszínen megjelenik, a kielégítési összeget és járulékait felszámítja és ha azt à végrehajtást szenvedő vagy más ki nem fizeti, az árverést azonnal meg­kezdi. 70. §. Az 1881 :LX. t.-c. 113. §-ának 1. és- 2. bekezdései helyébe a következő két bekezdésben foglalt ren­delkezések lépnek : Ha elsőbbségi bejelentést (1881 : LX. t.-c. 111. §.) senki sem tett és a végre­hajtási iratokból kitűnő más foglaltató sincs, az árverést addig kell folytatni, amíg a végrehajtató követelése és já-

Next

/
Thumbnails
Contents