Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

328 929. szám rulékai fedezve nincsenek, vagy amíg minden lefoglalt tárgyat el nem ár­vereztek. Ezekben az esetekben a ki­küldött a végrehajtató követelését já­rulékaival együtt nyugtatványra nyom­ban kifizeti vagy törleszti, ha pedig a végrehajtató nincs jelen, az őt megillető összeget postán küldi el cí­mére. Ha a követelésről okirat van és azt a jelenlevő hitelező a kiküldöttnek átadja, az okiratot a végrehajtást szen­vedőnek ki kell adni, ha pedig az ok­iratból kitűnő követelés csak részben szűnt meg, a részfizetés összegét rá kell vezetni. Ha azonban a végrehaj­tató az okiratot nem adja is át, ez a végrehajtató kielégítését rendszerint nem gátolja. Nem áll az előbbi mondat rendelkezése, ha a követelésről váltó vagy egyéb olyan értékpapír van ki­állítva, amely nélkül a követelést a fennálló jogszabályok vagy társulati alapszabályok szerint érvényesíteni nem lehet : ha ugyanis az ilyen érték­papírt a végrehajtató bevonás vagy a törlesztés rávezetése végett a kikül­döttnek nyomban át nem adja, a be­hajtott összeget bírói letétbe kell he­lyezni, kivéve, ha a végrehajtást szen­vedő a végrehajtató követelésének a kifizetésébe vagy törlesztésébe az érték­papír átadása nélkül is beleegyezik. A jelen §. előző bekezdésének sza­bályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező a bírói letétből való kiutalványozás útján vagy köz­jegyző közreműködésével (1881 : LX. t.-c. 201. §.) kap kielégítést. 71. §. Az 1881 :LX. t.-c. 119. §. 2. bekezdése helyébe a következő ren­delkezések lépnek : ' Minden más követelést megelőzően kell sorozni a megtartott árverés ki­hirdetésével felmerült készkiadás ösz­szegét, az árverést foganatosító bíró­sági kiküldött díját és költségét, végül az árverési és a sorrendi tárgyalás jegyzőkönyvének illetékét. 72. §. Az 1881 :LX. t.-c. 140 §-a 2. bekezdésének első mondata hatályát veszti ; ennélfogva az ingatlanra kért végrehajtás elrendelése tárgyában hozott másodfokú végzés ellen használt felfolyamodásra is azok a szabályok állanak, amelyeket az 1912 : LIV. t.-c. 40. §-a 4. bekezdésének 2. és 3. mon­data tartalmaz. 73. §. Az 1881 : LX. t.-c. 153. §-ának 3. bekezdése úgy módosul, hogy az ingatlanra vonatkozó árverési hirdet­ményt a csatlakozónak kimondott vég­rehajtató részére, valamint az idézett §. c) pontjában megjelölt érdekeltek részére kézbesítés helyett hivatalból portóköteles, nem bérmentesített kül­deményként postára kell tenni. Ebben az esetben a közléstől számítandó ha­táridők szempontjából a postára tételt követő második napot kell a közlés napjának tekinteni. Ha a postára tett küldemény kéz­besítése nélkül visszaérkezik ; a cím­zett részére az 1881 : LX. t.-c. 153. §-ának 4. bekezdése szerint ügygond­nokot kell rendelni. 74. §. Az 1881 :LX. t.-c. 183. §-a a következő bekezdéssel bővül': Az árverési vevőnek, ha az árverési vételárból neki is van követelése és arra vagy annak részére a vételár ösz­szegében a telekkönyv adatai szerint a fedezet is megvan, joga van bejelen­teni, hogy a vételár ilyképpen fedezett részét egyelőre visszatartja. Amennyi­ben a sorrendi végzés szerint a vétel­árból neki is jutna kielégítés : a vissza­tartott összeget úgy kell tekinteni, mintha azt a bejelentés napján befi­zette és nyomban visszakapta volna. Amennyiben pedig követelésére a sor­rendi végzés szerint kielégítést nem kapna : a vevő a hátralékos vételárat az árverési hirdetmény szerinti esedé­kesség napján vagy ha ez a sorrendi végzés jogerőre emelkedésekor már el­múlt : a bíróság felhívásától számított nyolc nap alatt befizetni köteles. 75. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 50. §-á­nak az 1881 : LX. t.-c. 223. §-át he­lyettesítő rendelkezései alapján el­rendelhető biztosítási végrehajtás

Next

/
Thumbnails
Contents