Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 321 egyiküknek elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja. A tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a fellebbezés elintéz hetese végett az egyik vagy mind a két félnek vagy ügyvédnek meghallgatását szükségesnek tartja, ebből a célból a tárgyalást elhalaszthatja. . A Pp. 475. §-a a fellebbezési eljárásban azzal a módosítással nyer aljíalmazást, hogy az eljárás szünetelése csak akkor áll be, ha a bíróság azt a feleknek kellő időben beadott indokolt közös kérelmére fontos okból megengedi. Ugyanabban az ügyben a bíróság ilyen engedélyt csak egyszer adhat. 35. §. A Pp. 513. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül kell továbbá elintézni az első bíróság ítélete elleni fellebbezést, ha a fellebbezési érték (24. §.) nem haladja meg a fellebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján való elintézésére irányadó értékhatárt. Az érték valószínűvé tételére és megállapítására a Pp. 476. §-át megfelelően kell alkalmazni. 36. §. A Pp. 514. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Nyilvános előadás útján történt elintézés esetében jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha a bíróság ezt szükségesnek tartja. Felülvizsgálat. 37. §. A Pp. 521. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A fellebbezési bíróság ítélete ellen a felperes nem élhet felülvizsgálattal, ha a fellebbezési bíróság ítéletével elutasított követelésnek vagy követelésrésznek -— alperes pedig nem élhet felülvizsgálattal, ha a fellebbezési bíróság ítéletével megítélt követelésnek vagy követelésrésznek értéke (felülvizsgálati érték) nem haladja, meg a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt. Képv. iromány. 1927—1932. XX. kötet. Az érték valószínűvé tételére és megállapítására a Pp. 476. §-át megfelelően kell alkalmazni. A fellebbezési bíróság ítélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítéletnek egyéb oly része ellen is irányul, amely ellen egymagában is felülvizsgálatnak van helye. 38. §. A Pp. 525. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A kir. törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak ítélete felett a felülvizsgálati bíráskodást azokban* a perekben, amelyekben a felülvizsgálati érték (37. §) meghaladj a a felülvizsgálati bíróság meghatározására irányadó értékhatárt, a kir. Kúria, minden más esetben az illetékes kir. ítélőtábla gyakorolja. 39. §. A Pp. 527. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, vagy ha a 37. § szerint felülvizsgálatnak helye nincs, vagy ha a felülvizsgálati kérelmet ügyvéd nem ellenjegyezte, a fellebbezési bíróság az, hivatalból visszautasíthatja. A felülvizsgálati bíróság azt a feletaki az ily visszautasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalanul él felfolyamodással, a Pp. 544. §-ának alkalmazásával pénzbírságban marasztalja. 40. §. A Pp. 534. §-ának utolsó bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : Olyan tényállítás valóságát vagy valótlanságát, amelyre vonatkozólag a fellebbezési bíróság ítélete ténymegállapítást nem tartalmaz, a felülvizsgálati bíróság a Pp. 535. és 537. §-ának esetén kívül is megállapíthatja, ha ezt a bizonyításnak közvetlen észlelése nélkül az iratok alapján a bizonyítás mérlegelésével vagy a feleknek teljesen egybehangzó előadása alapján megteheti. 41