Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

320 929. szám. telező, a járásbíróságnál jegyzőkönyvbe is mondhatja. A 27. §. a csatlakozásra is megfelelő alkalmazást nyer. A csatlakozást a fellebbezésről történt lemondás nem gátolja és helye van akkor is, ha a fél az ítélet ellen önálló fellebbezéssel nem élhetne. A csatlakozás elveszti hatályát, ha a bíróság a fellebbezést visszautasítja, vagy ha a fél a fellebbezést visszavonja. Ha a csatlakozást a fellebbezési határidő alatt jelentették be, amennyiben a csatlakozó fél az ítélet ellen fellebbezéssel élhetne, azt önálló fellebbezésnek kell tekinteni. 31. §. A Pp. 495. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A fellebbezésben és a válasziratban előterjesztett kérelmeket és ellenkérelmeket a szóbeli tárgyaláson megváltoztatni nem lehet. Nem tekinthető megváltoztatásnak, ha a fél : 1. a kérelmet vagy ellenkérelmet a főtárgy vagy a járulékok tekintetében felemeli vagy leszállítja, 2. a járadékokra vagy viszontszolgáltatástól nem függő más időszakos szolgáltatásokra vonatkozó fellebbezést azokra a részletekre is kiterjeszti, amelyek a fellebbezés beadása után járnak le, 3. a bér vagy haszonbér iránt indított keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, amelyek a fellebbezés beadása után járnak le, 4. az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beálló változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel, 5. ha a Pp. 130. §-a alapján kért megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett a Pp. 130. §-a alapján megállapítást követel. Az 1—5. pontban foglalt bejelentéseket a fél a jegyzőkönyvhöz melléklendő iratba foglalni köteles. Ha a bejelentés kisebb terjedelmű és nem kell arra a távollévő ellenfelet meghallgatni, a bíróság az irat mellékelése helyett megengedheti a bejelentésnek jegyzőkönyvbe vételét. Ha az ellenfél a tárgyaláson nincs jelen és meghallgatása szükségesnek mutatkozik, a bíróság a tárgyalást elhalasztj a es a jegyzőkönyvhöz mellékelt irat másolatát, amelyet a fél az irattal együtt bemutatni köteles, az ellenfélnek és ha többen vannak, mindegyiküknek kézbesíti. 32. §. A Pp. 498. §-ának 1., 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az előadó előterjesztése után a felek szóval is indokolhatják kérelmeiket. A felek a fellebbezési bíróság előtt olyan tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket, amelyeket az elsőbíróság előtt fel nem hoztak vagy nem érvényesítettek, csak abban az esetben hozhatnak fel vagy érvényesíthetnek, ha azokat a fellebbezésben, vagy a válasziratban felhozták vagy érvényesítették. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha azok figyelembevétele nem teszi szükségessé a tárgyalás elhalasztását és a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy iratában hibáján kívül nem érvényesíthette azokat. Az utólagos előadásokat a jegyzőkönyvhöz mellékelés végett írásban is be kell mutatni. 33. §. A Pp, 507. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A fellebbezési bíróság azokat az okokat, amelyek a bizonyítás mérlegelésénél meggyőződését előidéztek, úgyszintén azokat az okokat, amelyek miatt a bizonyítást elégtelennek tartja vagy a féltől ajánlott bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadni köteles. Egyébként, ha a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletében foglalt tényállást és indokokat helyeseknek találja, ítéletének indokolásául arra szorítkozhatik, hogy az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helyben hagyja. 34. §. A Pp. 510. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A kellően értesített feleknek vagy