Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 319 Az elsőbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen felperes nem élhet fellebbezéssel, ha az ítélettel elutasított követelésnek vagy követelésrésznek -— alperes pedig nem élhet fellebbezéssel, ha a megítélt követelésnek vagy követelésrésznek értéke (fellebbezési érték) nem haladja meg a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt. Ez a korlátozás nem terjed ki az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az értékre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. 25. §. A Pp. 481. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A fellebbezést az elsőbíróságnál ügyvéd által ellenjegyezve írásban kell benyújtani. A Pp. 481. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A fellebbezésben elő kell adni azokat az okokat, amelyek alapján a fél az elsőbíróság ítéletét megtámadja és ha a fél az elsőbíróság előtt fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat akar érvényesíteni, ezeket, vagy pedig ha az elsőbíróság előtt történt bizonyítás felvételének ismétlését vagy kiegészítését kívánja, ebbeli kérelmét is az okok előadásával. Az okiratok közlésére a Pp. 133. §-a nyer alkalmazást. A törvényes rendelkezéseknek meg nem felelő fellebbezést a költségek megállapításában nem szabad figyelembe venni. 26. §. A Pp. 482. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Azokban a perekben, amelyekben a járásbíróság előtt az ügyvédi képviselet nem kötelező, a járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést az ügyvéd által nem képviselt fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. 27. §. A Pp. 483. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a fellebbezés elkésett vagy oly ítélet ellen irányul, amely ellen a fellebbező fél fellebbezéssel nem élhet, vagy ha olyan esetben, amikor az ügyvédi képviselet kötelező, a fellebbezést nem ügyvéd nyújtotta be, az elsőbíróság azt hivatalból visszautasítja. A fellebbezési bíróság azt a felet, aki a visszautasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalanul él felfolyamodással, a Pp. 544. §-ának megfelelő alkalmazásával pénzbírságban marasztalja. 28. §. A Pp. 489. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Ha a fellebbező fél ellenfele a fellebbezésben előadottakkal szemben védelméül az elsőbíróság előtt fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar érvényesíteni, köteles ezeket, valamint netaláni csatlakozását az idézési időköz első felében ügyvéd által ellenjegyzett, s a fellebbezési bírósághoz benyújtott válasziratban előadni. A válaszirat első példányát az iratokhoz kell csatolni, a másodpéldányt pedig az ellenfélnek, vagy ha több ellenfél van, ezeknek a további példányokat hivatalból kell kézbesíteni. Az elkésve benyújtott vagy csak a fellebbezési tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelmet csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fél a tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy válasziratával hibáján kivül késett. 29. §. A Pp. 492, §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A tárgyaláson meg nem jelent fél helyett a fellebbezési kérelmet és ellen^ kérelmet az elnök vagy az előadó olvassa fel. 30. §. A Pp. 493. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az ellenfél csatlakozását a fellebbezéshez a fellebbezési határidőben írásban ügyvéd által ellen jegyezve az elsőbíróságnál is bejelentheti, vagy ha a perben az ügyvédi képviselet nem kö-