Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

316 929. szám. A kifogásolt bíró a kizárási kérelem elintézéséig .az eljárást folytathatj a, a per érdemében azonban ítéletet nem hozhat. Ha valamelyik fél kizárási kérelme alapján a bíróság bár nem jogerős határozattal a kizárást megtagadta és a fél ugyanabban a perben ismételten terjeszt elő kizárási kérelmet, ez nem akadályozza, hogy a kifogásolt bíró az ügy érdemében is ítéletet hozzon. A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan kizárási kérelmet terjeszt elő, a Pp. 544. §-ának megfelelő alkalmazásával pénzbírságban marasztalja. Szegénységi jog. 8. §. A Pp. 113. §-a 1. bekezdésének 4. pontja úgy módosul, hogy az ügygondnok költségét az államkincstár nem előlegezi és az ügygondnok költségének fizetését csak a perköltségben marasztalt féltől követelheti. Ez a szabály áll a szegénységi joggal perlekedő fél házassági perében kirendelt házasságvédő (55. §.) költségeire is. A Pp. 113. §-át a következő rendlekézések egészítik ki : Ha a perben a felperes szegénységi jogban részesül, az alperest a Pp. 112. §-ában foglalt feltételek nélkül is megilleti az a jog, hogy egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő, akár bélyeggel, akár készpénzzel lerovandó illetékek lerovása alól. Ebben az esetben az alperes az ügy jogerős befejezése után, ha pervesztes, kiszabás-alapján a marasztalási összegnek aránylag megfelelő illetéket utólag megfizetni köteles, még pedig mind a felperesért, mind a saját magáért lerovandó illetéket, ideértve az ítéleti illetéket is. Ha alperes viszontkeresetet támaszt, erre vonatkozólag az előbbi bekezdés nem nyer alkalmazást. , 9. §. A Pp. 115. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Az igazságügy miniszter rendelettel megállapíthatja, hogy a szegénységi jog a Pp. 112. §-ának 1. bekezdése alapján csak akkor adható meg, ha a kérelmező fél egyenes állami adójának —- ide értve a kereseti adót is — mennyisége bizonyos meghatározott összeget nem halad meg. Eljárás az elsőfolyamodású bíróság élőit. 10. §. A Pp. 142. §-ának 1. bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A törvényszéki eljárásban a keresetlevélre hozott idéző végzésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy a perfelvételi határnapon esetleg az érdemleges tárgyalás megtartásának is helye lesz. (13. §.) 11. §. A Pp. 146. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a felek a rendes törvénynapon ügyük tárgyalása végett megjelennek : 1. a tárgyának értéke folytán a törvényszék hatáskörébe utalt per a Pp. 1. §-ának 2la) pontjában meghatározott előzetes írásbeli kikötés nélkül is a járásbíróság hatáskörébe tartozik, 2. az egyébként nem illetékes járásbíróság a Pp. 45. §-ában meghatározott alávetés nélkül is illetékessé válik, kivéve, ha a törvény a perre kizárólagos illetékességet állapít meg. 12. §. A Pp. 184. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a bíróság a pert hatáskörének vagy illetékességének hiánya miatt (Pp. 180. §. 3. pont) akár kifogás következtében, akár hivatalból bár nem jogerős határozattal megszüntette, felperes a határozat kihirdetése után, de legkésőbb a határozat közlését követő tizenöt nap eltelte előtt a fellebbvitelről való lemondásának bejelentése mellett kérheti, hogy keresetlevelét meghatározott bírósághoz tegyék át. Ebben az esetben a keresetlevél beadásának és a perindításnak magánjogi hatályai— ideértve az esetleges telekkönyvi félj egyzés ( perfelj egyzés ) hatályát is — fennmaradnak. A bíróság , ilyen esetben a. keresetlevelet mellék-