Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 317 léteivel a felperes részéről megjelölt bírósághoz a permegszüntető határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül átteszi, ha felperes a keresetlevélnek és mellékleteinek bélyegmentes példányát a bírósági iratokhoz csatolás végett bemutatja. 13. §. A Pp. 191. §-ának 3. bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A bíróság az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon sürgősség esetén kívül is köteles megtartani abban az esetben, ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szükségesnek. 14. §. A Ppn-nek (1925 : VIII. t.-c.) a Pp. 196. §-át kiegészítő 4. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Az előkészítő iratoknak csak a tényállításokat, a bizonyítékokat, az alkalmazandó jogszabályra való utalást és a kérelmeket szabad mégpedig lehető legrövidebben tartalmazniok. A meg nem felelő előkészítő iratokat a perköltségek megállapításában nem szabad figyelembe venni. 15. §. A Ppn-nek a Pp. 205. §-át helyettesítő 5. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A járásbírósági eljárásban a Ppn. 5. §-ának 1. bekezdése alapján előkészítő iratok közlését csak örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perekben, továbbá számadási, vagyonelkülönítési és más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben lehet elrendelni, amennyiben ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagy száma miatt szükségesnek mutatkozik. 16. §. A Pp. 239. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a határnapon a bíróság idézésére tanú vagy szakértő megjelent, a bíróság a tárgyalást a tanú kihallgatása, illetőleg a szakértő meghallgatása előtt nem halaszthatja el, ha pedig a tárgyalást a bíró akadályoztatása miatt el kell napolni, a tanút vagy a szakértőt más bíró, önálló működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző hallgatja ki, illetőleg hallgatja meg. 17. §. A Pp. 289. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a per tárgyának értéke ezer pengőt meg nem halad, vagy ha valamelyik fél szegénységi -jogon pereskedik, a tanút rendszerint lakóhelyén kell kihallgatni. A perbíróság a székhelyén kívül lakó tanuk kihallgatása végett a tanú lakóhelye szerint illetékes járásbíróságot keresi meg. Ha a tanú nem lakik a járásbíróság székhelyén és csak egyszerű tényeknek, különösen aláírás valódiságának bizonyítása végett kell őt kihallgatni, a perbíróság a tanú lakóhelyének községi bíróságát is megkeresheti, amely ebben az esetben a Pp. 313. §-ának a megkeresett bíróra vonatkozó rendelkezései szerint jár el, ehhez képest a tanút meg is esketheti, azonban ellene kényszerítő intézkedéseket (pénzbüntetés, letartóztatás) nem alkalmazhat, hanem, ha ilyenek alkalmazására szükség van, ebből a célból a peribírósághoz fordul. A perbíróság az előbbi bekezdés esetében is maga elé idézheti a székhelyén kivül lakó tanút, ha ezt különös okból szükségesnek tartja vagy ha valamelyik fél az ezzel járó költségtöbbletet magára vállalja és a tanúkihallgatás költségét a bíróság által meghatározott összegben előlegezi. 18. §. A Pp. 314, §-át a következő rendelkezések egészítik ki: Ha a per tárgyának értéke ezer pengőt meg nem halad, vagy ha valamely fél szegénységi jogon pereskedik, a lakóhelyén meghallgatott tanú csak a megjelenéséhez elkerülhetetlenül szükséges útiköltségnek megtérítését igényelheti. Az időmulasztással járó károsodás megtérítésére csak napszámosnak van igénye. A munkaadó semmi hátránnyal nem sújthatja a munkást amiatt, mert az tanuzási kötelességének teljesítése végett munkát mulasztott, így különö-