Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-833. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről" szóló 822. számú törvényjavaslat tárgyában

833 szám. 83 az elgondolás vezette, hogy bizonyos enyhébb büntetési nemek bevezetése vagy a büntetési tételek enyhítése emberiességi érdekből még a rögtönítélő bíráskodás esetében is helyt foghat s ha ezt a fegyelem szempontja megengedi vagy megköveteli, a kormányzat erre irányuló rendelkezéseket kell, hogy életbeléptessen. A javaslat 55. §~ában foglalt rendelkezést, mint tárgytalant, a bizottság törölte. Törvényszerkesztési okok indokolják a bizottságnak azt a határozatát, ameiylyel az 50. §. harmadik bekezdését önálló 51. §-ként jelölte meg s ennek következtében az 51. §. 52., az 52. §. 53., az 53. §. 54. és az 54. §. 55. számmal jelöltetett meg. A katonai büntetőtörvénykönyvben valósult annak az elvnek folyományaképen, hogy közönséges bűncselekmények elkövetése esetén a közönséges büntetőtörvények az irányadók, — folyik, hogy a közönséges büntető törvénykönyvnek azokat a rendelkezéseit, amelyek a joggyakorlat folyamán vagy katonai szempontból kifogásolhatók, módosítani, illetőleg kiegészíteni kell. Ugy az elv tekintetében, mint ennek a javaslatban foglalt keresztülvitele szempontjából a bizottság egyhangúan a javaslattal egyező álláspontra helyezkedett és a javasolt rendelkezéseket változatlanul el is fogadta. A javaslat IV. Fejezetét, annak az 1896 : XXXIII. törvénycikkben foglalt bűnvádi perrendtartás és az azt életbeléptető 1897 : XXXIV. törvénycikk módosítását és kiegészítését tertalmazó rendelkezéseit, amelyek kivételes illetékességet és a nyilvánosságra vonatkozó bizonyos korlátozást rendelnek, a bizottság ugyancsak változatlanul fogadta el ; ugyanígy a javaslat további rendelkezéseit is. A katonai büntetőtörvénykönyvről szóló javaslatban foglalt általános elv folytán, amely a közönséges büntetőtörvények hatályát kiterjeszti katonai személyekre, következik, hogy a katonai személyek ügyeiben ítélkező bírák az esetek túlnyomó részében a közönséges büntető jogszabályokat fogják alkalmazni. Ezeknek a jogszabályoknak az elsajátítása tisztán elméleti úton nem történhetik meg. Ennek, a gondolatnak logikai keresztül vezetése az indoka annak, hogy a bizottság egy új (100.) szakasz beiktatását határozta el, a következő szöveggel : „Felhatalmaz tátik a honvédelmi és az igazságügyi miniszter, hogy a honvéd igazságügyi szolgálatban bírói és ügyészi hivatalra alkalmazáshoz szükséges e'őképzettség feltételeit — lehetőleg hasonlóan a polgári büntető igazságszolgáltatás tekintetében irányadó jogszabályokhoz — rendeletben állapítsa meg." A következő 100. §. 101., a 101. §.102. és a 102. §. 103. számmal láttatik el az előbbi beiktatás folytán. A 102. §-ban megjelölt életbelépési határidő ugyancsak 1931. évi február hó 1. napjával állapíttatott meg a bizottság szövegezésében. Ezeknek a módosításoknak elfogadása után a bizottság elfogadásra ajánlja a t. Háznak a most tárgyalt javaslatot. A fentiek alapján az egyesített véderő és igazságügyi bizottság kéri a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban mint részleteiben — és pedig a bizottság szövegezésében — elfogadni, tárgyalására pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának 1929. évi október hó 30. napján tartott együttes üléséből. Karafiáth Jenő s. k., JErődiHarrach Tihamér s. k, az együttes bizottság elnöke, az együttes bizottság előadója. 31*