Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

823. 10. §. 2. bekezdésének rendelkezései erre az esetre is állanak. F. Fejezet. A társaság feloszlása. 82. §. A korlátolt felelősségű tár­saság feloszlik : 1. a társasági szerződésben meghatá­rozott idő elteltével ; 2. ha a taggyűlés a társaság fel­oszlását, más társasággal egyesülését vagy az egész társasági vagyonnak el­idegenítését határozza el ; ily határo­zatot, ha a társasági szerződés mást nem rendel, csak a beadott szavazatok szerint számítandó háromnegyed több­séggel lehet hozni ; a határozat érvé­nyességéhez szükséges, hogy a taggyűlés lefolyását s a határozatot közokiratba vagy bejegyzett ügyvéd részéről ellen­jegyzett magánokiratba foglalják ; 3. ha a bíróság a társaságot fel­oszlatja (16«, 83. §§.) ; 4. ha a társaság ellen csődöt nyitnak vagy kényszerfelszámolási eljárást ren­deltek el. A társasági szerződés még más fel­oszlási okot is megállapíthat. Amennyiben a csőd kényszeregyez­séggel vagy a közadós kérésére (1881: XVII. t.-c. 166. §-a) szűnik meg, a taggyűlés elhatározhatja a társaság továbbfolytatását. Ugyanez áll abban az esetben, ha a taggyűlés a felszámo­lást egyesülés vagy a társasági vagyon­nak egészben elidegenítése céljából ha­tározta el és e célok megvalósítása meghiúsul. Ilyen esetekben az ügyveze­tők a társaság továbbfolytatását köte­lesek a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. 83. §. A törzstőkének legalább egy­tized részét képviselő tagok kereset­tel kérhetik a társaság feloszlatását, ha a társaság céljának elérése lehetet­lenné válik, vagy ha a társaság viszo­nyaiban rejlő más fontos ok van a feloszlatásra. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság azzal, hogy törvényellenes határozatokat hoz vagy H szám. 21 elnézi az ügyvezetők törvényellenes cselekményeit, a közérdeket veszélyez­teti. Ha oly tag, aki a társaságra nézve lényeges jelentőséggel bíró külön szol­gáltatásra kötelezte magát, ebbeli kö­telezettségének teljesítését megtagadja vagy kötelezettségét a társaságnak te­temes kárával egyébként vétkesen megsérti vagy ha az ilyen szolgáltatás lehetetlenné válik : a többi tagok bár­melyike a törzsbetét nagyságára te­kintet nélkül a társaság feloszlatását kérheti. Nincs helye ennek, ha a többi tag a keresettel fellépni kívánó tag üzletrészét teljes értékben átvállalni hajlandó. A bíróság mellőzheti a fel­oszlatás kimondását, ha a többi tag kérelme alapján a vétkes tag üzlet­részének a 36. §. szerinti bevonását rendeli el. A keresetet a társaság ellen kell indítani. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a tár­saságnak székhelye van. 84. §. A társaság ellen csődöt kell nyitni, ha megszünteti fizetéseit vagy ha tartozásai meghaladják cselekvő va­gyonát, feltéve, hogy az ügyvezetők kérelmére a bíróság nem tette folya­matba a csődönkívüli kényszeregyez­ségi eljárást. Mihelyt ez esetek közül valamelyik bekövetkezett, az ügyvezetők köte­lesek a csőd megnyitását kérni. Ha nem valamennyi ügyvezető* kéri, a csődöt csak akkor lehet elrendelni, ha a fizetések megszüntetése vagy a vagyon elégtelensége valószínűvé van téve. Valószínűsítés esetében a bíróság a többi ügyvezetőt előbb lehetőleg meghallgatja. Csődnyitásnak a társaság feloszlása után is helye van mindaddig, amíg a társaság vagyonának felosztását be nem fejezték. Ha a bíróság a csődöt vagyonhiány miatt nem nyitja meg, köteles erről a cégbíróságot értesíteni, amely a tár­saság cégét hivatalból törli.

Next

/
Thumbnails
Contents