Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

22 823. szám. 85. §. Azok az ügyvezetők, akik a társaság vagyonából a csődnyitás feltételeinek bekövetkezése után fizetést teljesítenek vagy hitelt vesznek igénybe, hacsak vétlenségüket be nem bizonyítják, az első esetben kötelesek a fizetett összeget a társaságnak egyetemlegesen visszafizetni, a második esetben pedig a hitelezőknek a társasággal együtt egyetemlegesen felelősek. A társaság és a hitelezők ebbeli követelésére az 59. és 60. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ugyanez a felelősség terheli a felügyelőket is, ha tudták vagy a rendes kereskedő gondosságával tudhatták volna, hogy a társaságnak csődöt kell kérnie s elmulasztják az ügyvezetőket a csődnyitás kérésére figyelmeztetni. 86. §. A tagok a társaság csődjében nem érvényesíthetnek oly követelést, mely őket a társasági viszony alapján illeti vagy abból ered, hog y a tarsaságnak hitelt nyújtottak vagy másoknál neki hitelt szereztek, Ha ily követelésükre a csődnyitást megelőző egy éven belül a társaság vagyonából kielégítést vagy biztosítást kaptak, kötelesek a kapottat a csődtömegnek visszatéríteni. A társaságnak oly ügyvezetője vagy alkalmazottja, aki egyúttal tagja a társaságnak vágy egy évnél nem régebben tagja volt, a szolgálati viszonyból eredő követeléseire nézve a társaság csődjében az ily követelésekkel egyébként összekötött csődbeli előjogokat nem érvényesítheti. Ugyanez áll a társaság kényszerfelszámolására és csődönkívüli kényszeregyezségére is. 87. §. A társaságnak bírói ítélet vagy csődnyitás folytán beálló feloszlását hivatalból kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha a társaság más okból oszlott fel, feloszlását az ügyvezetők kötelesek a cégjegyzékbe bejegyzés végett a cégbíróságnál bejelenteni. 88. §. Ha a társaság feloszlik — csőd esetét és a 99. §-ban és a 101. §. 1. bekezdésében említett eseteket kivéve — felszámolásnak van helye, amelynek befejezéséig a működő társaságra megállapított törvényes rendelkezések irányadók, feltéve, hogy ennek a fejezetnek rendelkezéseiből vagy a felszámolás céljából más nem következik. 89. §. A felszámolást mint felszámolók az ügyvezetők végzik, hacsak a társasági szerződés vagy a taggyűlés a felszámolói tisztet másokra nem ruházta. Fontos okból a cégbíróság a felszámolók helyébe vagy mellé kirendelhet felszámolókat, ha legalább a törzstőke egytized részét képviselő tag vagy tagok kérik. A cégbíróság sürgős esetben az érdekeltek bármelyikének kérelmére ideiglenes felszámolót rendel ki, ha a feloszlott társaságnak nincsen felszámolója. Az ideiglenes felszámoló tiszte a rendes felszámoló kirendeléséig tart. A cégbíróságtól kirendelt felszámolókat csak a cégbíróság mozdíthatja el. Azokat a felszámolókat, akiket nem a cégbíróság rendelt ki, a taggyűlés bármikor elmozdíthatja. 90. §. Az első felszámolókat az ügy^ vezetők, a felszámolók személyében beállott minden változást pedig a felszámolók kötelesek a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. Ha a felszámolók kirendelésekor az ő képviselő joguk tekintetében külön rendelkeztek, ezt is be kell jelenteni. A bejelentéshez a kirendelést vagy változást tanúsító okirat eredetijét vagy hiteles másolatát kell mellékelni. A felszámolók bírói kirendelését vagy elmozdítását a cégbíróság hivatalból jegyzi be. A felszámolók cégjegyzésüket a cégbíróságnak hiteles alakban bemutatják vagy ott személyesen foganatosítják. 91. §. A felszámolók a társaság vagyoni helyzetét megvizsgálják, elkészítik a társaság hitelezőinek jegyzékét, leltárt és mérleget készítenek és ezeket az okiratokat, ha van, a felügyelőbizottság (hites könyvvizsgáló) véle-