Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-866. A képviselőház igazságügyi, külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése "a tengeri hajók tulajdonosainak felelősségére vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről" szóló 817. számú törvényjavaslat tárgyában

246 866. szám, 866. szám. A képviselőház igazságügyi, külügyi, valamint közgaz­dasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése „a tengeri hajók tulajdonosainak felelősségére vonatkozólag az 1924 évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyez­mény becikkelyezéséről" szóló 817. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A tengeri jog a magyar jogalkotás részéről csaknem teljesen elhanyagolt ága a jogtudománynak. Ezer év alatt ki-kilobbant az az ösztönszerű törekvés a nem­zetből, hogy tengerhez jusson és így a nemzetek világkereskedelmébe az óceánok szabad útjain át is bekapcsolódjék, szerencsétlen világesemények azonban ezeket a törekvéseket eddig még mindig zátonyra juttatták. Alig terjeszti ki Kálmán király a magyar állam hatalmát az Adriáig, már a tatárjárás fenyegeti megsemmi­süléssel nemzetünket. Nagy Lajos és Mátyás alatt újból tiszteletet parancsoló állást foglalunk az Adrián, a török uralom évszázadokra visszavet bennünket a tengertől. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés idejében Fiumét kis halász­városból a magyar tengerhajózás csodásan felvirágzó központjává emeljük, hajóink magyar lobogó alatt a világtengereket járják, — Trianon ezt a nagyszerű ered­ményekkel biztató hősies erőmegfeszítést is derékba töri. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a magyar tengeri jog önállóan kifej­lődni képes nem voltf s a tengeri jog területe a magyar jogászok részére jórészt idegen világ maradt. Szerencsésebb helyzetben lévő nemzetek a maguk .tengeri jogát közben magas színvonalra emelhették. Az angolszász, a német és a francia-olasz tengeri jog­rendszerek tökéletes kiépítésükkel a modern jogtudománynak igen fontos alkotó részei. A fejlődés irányában a további fok a tengeri jog nemzetközi egységesítése. Az egységesítési törekvéseknek ebben a stádiumában kapcsolódik be nem­zetünk ismét a tengeri jog alkotásaiba. A tengeri jog legfontosabb kérdéseit ma már nemzetközi szerződések és egyezmények szabályozzák, ezen nemzetközi jog-

Next

/
Thumbnails
Contents