Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

ai6' 865. szám. A (2) bekezdés a póttagok sorrendjét, behívásuk módját és megbízatásuk időtartamát az 1929 : XXX. t.-c. 13. §-ának (9) bekezdésében foglaltaknak meg­felelően állapítja meg. A 20. §-hoz. A választások határidejét olyan időpontra kívántam megálla­pítani, amely egyrészt módot nyújt arra, hogy a választások elbírálása és a válasz­tások hivatalból ' való felülvizsgálása a bizottsági tagok megbízatásának letelte előtt kellő időben befejezést nyerhessen, másrészt nem idézheti elő azt a nem kívánatos körülményt, hogy a választással járó izgalmak túlságosan korán befolyásolhassák a törvényhatósági bizottság érdemleges munkásságának zavar­talanságát. A választás napjának megállapítását a javaslat — az 1872 : XXXVI. t.-c. 42. §-ának és a 7.600/1924. B. M. ein. számú rendelet 16. §-ának megfelelően az igazoló választmány hatáskörébe utalja. Az összes választók köréből történő választásokat azért indokolt az érdek­képviseleti választások előtt megtartani, mert ebben az esetben az összes választók elhatározásának szabad megnyilatkozását nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy valaki már más címen megválasztatott a törvényhatósági bizottság tagjává. A 21. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezései teljesen megegyeznek az 1929 : XXX. t.-c. 14. §-ában foglaltakkal, és ez alkalommal külön indokolást már csak azért sem kívánnak, mert ezek a rendelkezések —• a (3) bekezdés kivételével — az 1924. XXVI. t.-c. 12. §-ában is bennfoglaltattak. A (3) bekezdés csak annyiban tér el az 1929 : XXX. t.-c. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól, hogy a tilalom hatá­lyát az újjáalakított törvényhatósági bizottság megalakulásáig terjeszti ki. Ez a kiegészítés azonban szintén nem kíván bővebb magyarázatot, mert kétségtelen, hogy a választási izgalmak utőhullámai a törvényhatósági bizottság nyugodt megalakulására is zavarólag hathatnak. A 22. §-hoz. Ez a §. az 1929 : XXX. t.-c. 18. §-ának (1)—(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz, és ezért külön indokolásra csupán az azoktól eltérő rendelkezései szorulnak. Ezek a követ­kezők : Az (5) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy az új választást az igazoló választmány rendeli el, természetes folyománya a 12. §. (1) bekezdésében foglalt ama rendelkezésnek, hogy a törvényhatósági bizottság megalakulásával kapcso­latos tennivalókat az igazoló választmány látja el, továbbá a 20. §. (1) bekezdésében foglalt ama rendelkezésnek, hogy a választások időpontját minden alkalommal az igazoló választmány állapítja meg. Az 1929 : XXX. t.-c. 18. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az, akinek választását megtámadták, tagsági jogait mind­addig gyakorolhatja, amíg választását jogerősen meg nem semmisítteték : önmagától értetődik, hogy tagsági jogát mindenki gyakorolhatja már akkor is, ha az igazoló választmány a választását hivatalból még nem is bírálta felül. Mégis minden eset­leges vita és félreértés elkerülése végett szükségesnek láttam az 1929 : XXX. t.-c. 18. §-ának (a) bekezdésében foglalt szöveg helyett olyan szöveg felvételét, amely kétségtelenné teszi, hogy a tagsági jog gyakorlása teljesen független attól, hogy a választásokat az igazoló választmány hivatalból felülvizsgálta-e már vagy sem. A 23..' §'-hoz. Az örökös tagok csoportjának a törvényhatósági bizottság tagjai közé való beillesztését a székesfővárosnál ugyanazok az okok teszik indokolttá, amelyeknek alapján a törvényhozás az 1929 : XXX. t.-c.-ben a tagoknak ezt a csoportját a vidéki törvényhatósági jogú városok és a vármegyék törvényhatósági bizottságának tagjai sorába felvette. Az örökös tagsági helyek betöltésére és a vá-

Next

/
Thumbnails
Contents