Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

&oÖ\ szám. Öl7 lasztások ellen használható jogorvoslatra az előbb hivatkozott t.-c. 5. §-ának (3), (4) és (5), továbbá 18. §-ának (±) és (5) bekezdéseiben foglaltakkal lényegükben teljesen megegyező rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat. Eltérés az 1929. évi XXX. t.-c. vonatkozó rendelkezéseitől csak annyiban van, hogy a székesfővárosban örökös taggá nőket is meg lehet választani. A 24. §-hoz. Azoknak a tagoknak a számát, akik törvényhatósági tisztviselői állásuknál fogva tagjai a bizottságnak, — az 1929 : XXX. t.-c. 6. §-ában is követett elvnek megfelelően — a székesfőváros törvényhatósági bizottságában is leszállítottam, és csak a vezető és magasabb állásban levő törvényhatósági tisztviselőket vettem fel a bizottsági tagok sorába. Ennek a rendelkezésnek az indokát 1929 : XXX. t.-c. tárgyalása során már bővebben kifejtettem és ez alkalommal csak azt kívánom ismételten hangsúlyozni, hogy a törvényhatósági bizottság összetételének megállapításánál mindig az az irányelv vezetett, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai között a lehetőség határain belül leszállítsam az otyan bizottsági tagoknak a számát, akik, mint tisztviselők, bizonyos tekintetben mégis csak függő helyzetben vannak. Ennek az elvnek teljes érvényesítése azonban azért nem vihető keresztül, mert az önkormányzat érdekeit sértené, ha vezető tisztviselői a törvényhatósági bizottságban nem foglalhatnának helyet. Az állami szakigazgatás egyes ágazatainak vezetői — mint a szakszerűség képviselői — ezután is tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak. Az 1924. évi XXVI. t.-c. 24. §-ának b) pontjában felsorolt bizottsági tagok sorából mellőztem a Műemlékek Országos Bizottságának elnökét, az Országos Testnevelési Tanács elnökét, továbbá a budapesti m. kir. adófelügyelőt. Az előbbi kettőnek kihagyását az indokolja, hogy egyikük sem tekinthető valamely állami szakigazgatási ágazat vezetőjének, holott a b) pont alatt felsoroltak bizottsági tagságának fenntartását az indokolja, hogy az ott felsorolt szakemberek a székesfőváros önkormányzati életével szoros kapcsolatban álló állami igazgatási érdekeket a törvényhatósági bizottságban kellő mértékben képviseljék. A budapesti m. kir. adófelügyelcnek bizottsági tagságát azért tartottam mellőzhetőnek, mert az állami pénzügygazgatás érdekeit a m. kir. pénzügyigazgató kellően képviseli. Fontos pénzügyi és közgazdasági érdekeket kívánok-szolgálni azzal, hogy a szakszerűség képviselői közé besorozom a magyar nemzeti bank elnökét, azonkívül a szociálpolitikának rendkívül fontos szerepe, miatt nem tartottam mellőzhetőnek, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökének a bizottsági tagok sorában helyet biztosítsak. Amennyire fontos, hogy az állami igazgatási ágak vezetői és a többi szakemberek szaktudásukat a törvényhatósági Önkormányzati élet működésében is gyümölcsöztessék, és ezzel előmozdítsák az önkormányzati élet működésének az állami szakigazgatás menetével való összhangbahozását, éppoly kevéssé kifogásolható ezeknek a szakférfiaknak törvényhatósági "bizottsági tagsága, mert csekély számuknál fogva egyáltalán nem befolyásolhatják a törvényhatósági bizottság elhatározásainál az önkormányzati érdekek jogos érvényesülését. A (2) és (3) bekezdés az 1924 : XXVI. t.-c. 14. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel tartalmazza, hogy a b) pontban 1—5. alatt felsorolt szakképviselők helyettesítéséről ugyanúgy gondoskodás történik, mint ahogy az a t. főügyészre és az árvaszéki elnökre vonatkozóan már eddig is szabályozva volt ; továbbá azzal, hogy a 6—10. alatt felsoroltak részére megállapított tagsági jogokat kiküldöttjük is gyakorolhatja. A 25. §-hoz. Az (1) bekezdés 1. pontja értelmében nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak, aki a választhatóságból kizáró okok valamelyikének hatálya Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. 28