Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
865. szám. aiö különböző foglakozási csoportok egyenlő arányban jussanak képviselethez a törvényhatósági bizottságban.. A (4) bekezdés kimondja, hogy az érdekképviseleti csoportok köréből választandó tagokra is kiterjednek a törvényjavaslatnak az aktív és passzív választójog kellékeire vonatkozó rendelkezései. Ez egészen természetes, mert hiszen az érdekképviseleti tagok is választott tagjai a törvénj^hatósági bizottságnak és így meg kell tőlük követelni azokat a kellékeket, amelyeknek révén a többi választott tag megbízatáshoz juthat. Nem volna továbbá értelme annak, hogy az érdekképviseleti tag elveszítse törvényhatósági bizottsági tagságát akkor, ha saját testületében választmányi, igazgatóválasztmányi, vagy igazgatótanácsi tagságát elvesztette. Ellenben okszerű az, hogy megszűnjék a törvényhatósági bizottsági tagsága annak az érdekképviseleti tagnak, aki teljesen kiválik abból a kamarából, amelynek vezető testületéből bizottsági taggá választották. Ezt mondja ki a törvényjavaslatnak (5) bekezdése, amely a Kereskedelmi és Iparkamara különleges szervezetére való tekintettel megállapítja azt, hogy ennek a kamarának beltagjai közül választott érdekképviseleti tag -— ha meg is szűnik kamarai beltagsága — csak abban az esetben veszti el törvényhatósági bizottsági tagságát, ha az idevágó törvény szerint a kamara beltagjává nem volna megválasztható. A múlt tapasztalata nyomán számítani kell arra is, hogy valamelyik kamara nem él a választás jogával. Ebben az esetben — a (6) bekezdés szerint — maga a törvényhatósági bizottság közgyűlése választ tagokat és póttagokat az illető érdekképviseleti szervezet vezetőtestületéből. A 19. §-hoz. A törvényhatósági bizottság választott tagjait az 1872 : XXXVI. t.-c. 27., továbbá az 1924 : XXVI. t.-c. 9. §-a értelmében eddig is hat évi megbízatással választották, a tagok felerésze azonban három evenkint került új választás alá. Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint valamennyi választott tagot hat evenkint kell egvidoben újra választani. A tagok felerészének három evenkint történő választása azt a célt szolgálta, hogy a törvényhatósági bizottság érdemleges munkásságának zökkenő nélküli folytonosságát biztosítsa. Kétségtelen ugyanis, hogy ha a törvényhatósági bizottságba minden választásnál az összes tagokat egyszerre választották volna újra, előfordulhatott volna, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak túlnyomó része olyan egyének közül került volna ki, akik az önkormányzati életben eddig részt nem vettek, tehát az eredményes közéleti tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges gyakorlatot és tapasztalatokat nem is szerezhették meg. A törvényhatósági bizottság eddigi összetétele mellett tehát indokolt volt, hogy a választott tagok begyakorlott és tapasztalt felerésze állandóan működjék, amíg az újonnan választott tagok is olyan mértékű gyakorlatra nem tesznek szert, amely az eredményes közéleti munkálkodáshoz szükséges. A törvényhatósági bizottságnak a törvényjavaslat által megállapított összetétele mellett erre a biztosítékra már nem lesz többé szükség, mert az örökös tagok nagy tapasztalataikkal, az érdekképviseleti tagok és a szakszerűség képviselői pedig szaktudásukkal olyan biztos támpontot nyújtanak, amely a bizottság érdemleges és a követelményeknek megfelelő munkásságát még abban az esetben is a helyes irányban fogja vezetni, ha a választott tagok túlnyomó része esetleg olyanoknak a köréből kerül ki, akik ezelőtt nem is vettek részt a törvényhatóság önkormányzati életében. Nincs tehát szükség továbbra arra a korlátozó rendelkezésre, amelynek következtében a választó közönség a törvényhatósági bizottság időszakonkinti újjáalakítása alkalmával a választott tagok felerészét választhatta csak újra. Az érdekképviselet címén tagok megbízatásának időtartamát az egyöntetűség kedvéért szintén hat évben állapítottam meg.
