Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 171 útján, a vallás- és közoktatásügyi mi­niszterhez felterjeszteni köteles. 59. §. Az állások betöltésének kellékei. (i) Az önkormányzati közigazgatás tisztviselőinek választásához, illetőleg kinevezéséhez szükséges képesítési kel­lékek tekintetében a közigazgatás ren­dezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (i) és (2) bekezdésében, továbbá a 66. és 67. §-aiban foglalt rendelke­zések az irányadók. ­(2) Ä főszámvevői és a helyettes fő­számvevői állás betöltéséhez az állam­számviteli államvizsgán felül az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (1) bekezdésé­ben megállapított jogi képesítés is szükséges. (3) A külön szakképzettséget igénylő alpolgármesteri és tanácsnoki állásra a törvényhatósági bizottság szabályren­deletben külön főiskolai szakképzett­séget állapíthat meg. (4) A különös szakképzettséget igénylő egyes állásokra a törvényható­sági bizottság a törvényben megálla­pított szakképzettségen felül szabály­rendeletben a megfelelő elméleti vagy gyakorlati képesítést is megszabhatja. (5) Az olyan állások képesítésének kellékeit, amelyekről törvény nem ren­delkezik, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapíthatja meg. 60. §. A tisztviselők választásának módja. (1) A törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági intézőtanács betöl­tése alá eső állásoknál a választást jelö­lés előzi meg. A jelölést a kijelölő vá­lasztmány teljesíti. (2) A kijelölő választmány az elnök­kel együtt hét tagból áll. Elnök a fő­polgármester, akit akadályoztatása ese­tében, vagy az állás üresedésben léte esetében a törvényhatósági bizottság­nak a belügyminiszter által kijelölt tagja helyettesít. Három tagot a tör­vényhatósági bizottság saját tagjai közül választ, három tagot pedig ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagjai közül az elnök hív meg. Az elnök azokat, akik a törvényhatósági bizott­ságnak hivatali állásuknál fogva tagjai, a kijelölő választmány tagjává nem hívhatja meg. (3) A kijelölő választmányt évenkint újra kell alakítani. (4') A pályázók közül minden állásra legalább hármat kell jelölni, kivéve azt az esetet, ha valamely állásra három, törvény szerint minősített pályázó nem jelentkezett. (5) A kijelölő választmány titkosan, egyszerű szótöbbséggel határoz. Minden alkalommal az elnöknek is szavaznia kell. (6) A választás — a polgármesteri állás kivételével, akit csak általános szótöbbséggel lehet megválasztani — az összes állásokra viszonylagos szó­többséggel történik. (7) A választási eljárás részletes sza­bályait a törvényhatósági bizottság sza­bályrendelettel állapítja meg. (s) Az 58. §. (1) bekezdés a) pontjá­ban felsorolt tisztviselők, ha őket megbízatásuk idej nek lejártakor nem választják meg újra, hivatali tenni­valójukat mindaddig kötelesek ellátni, amíg a helyükbe megválasztott tiszt­viselők tőlük a hivatalt át nem vették. 61. §. A tisztviselők esküié. (1) A tisztviselők megválasztásuk, illetőleg kinevezésük után a következő esküt teszik le : ,,Én esküszöm, hogy a királyhoz, (kormány­zóhoz), a magyar államhoz és alkotmá­nyához hú leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali elöljáróimnak en­gedelmeskedem, a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontos­sággal teljesítem, és á hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen !" (2) Az esküt az előtt a hatóság előtt kell letenni, amely a tisztviselőt meg­választotta, illetőleg kinevezte. (3) A tisztviselő az eskü letétele előtt hivatali működését meg nem kezdheti. 22*

Next

/
Thumbnails
Contents