Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
172 865. szám. 62 § Helyettesítés, Nyugdíjazás. (i) Az állás megüresedése vagy felfüggesztés esetében : a) a polgármester helyettesítése felől a törvényhatósági bizottság közgyűlése, b) a többi tisztviselők helyettesítése felöl — szükség esetében — a főpolgármester rendelkezik. (2) A kiszolgált alkalmazottak nyugdíjazása tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 74. §-ának rendelkezéseit a székesfőváros alkalmazottaira is alkalmazni kell. 63. §. Összeférhetetlenség. Mellékfoglalkozások. (1) A főszámvevő és a helyettes főszámvevő a polgármesternek és az alpolgármestereknek egyenesági, vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokona, vagy ilyennek házastársa nem lehet. (2) A számvevőségi tisztviselők rendes hivatalukon kívül — a gyámság kivételével — nem tölthetnek be olyan tisztséget, állást vagy hivatalt, amely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár ; nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem megbízás útján olyan vállalat igazgatóságában vagy ügyvitelében, amely a székesfővárosnak számolni köteles, vagy a székesfővárossal bárminő segélyezési vagy szerződéses viszonyban áll, kivéve ha őket ilyen vállalathoz maga a székesfőváros rendeli ki. (3) A székesfőváros nyugdíjas tisztviselőit (alkalmazottait) a székesfőváros hatóságainál, hivatalainál, intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél és üzemeinél alkalmazni nem lehet. Ez alól csak kivételesen, egyes rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben, az intézőtanács a belügyminiszter jóváhagyása mellett tehet kivételt. (4) Egyébként a tisztviselők mellékfoglalkozására vonatkozólag a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 72. §-ának (1) és (3)—(7) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. V. Fejezet. Tisztviselők és bizottsági tagok felelőssége. 64. §. Kártérítési kötelesség. Kártérítés alól mentesség. (1) Az önkormányzati tisztviselő, ha hivatalos eljárásban akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek jogtalanul kárt okozott, ezért kártérítéssel tartozik. (2) A törvényhatósági bizottságnak és a törvényhatósági intézőtanácsnak azok a tagjai, akik valamely jogszabályellenes határozathoz való hozzájárulásukkal az államnak, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek kárt okoztak, kártérítéssel tartoznak, és a károsultakkal szemben egyetemlegesen felelősek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tisztviselők, illetőleg bizottsági tagok nem tartoznak kártérítéssel akkor, ha az okozott kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható lett volna. (4) Nem tartozik kártérítéssel a tisztviselő akkor sem, ha hivatali felettesének vagy felettes hatóságának jogos hatáskörében kiadott rendeletéből és annak rendelete szerint járt el. Ilyen esetben kártérítéssel az tartozik, aki a károkozó cselekvést elrendelte. (5) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított magánjogi felelősséget a tisztviselőnek hivatali állásától történt felmentése, illetőleg a bizottsági tag megbízatásának lejárta nem szünteti meg. A kártérítési kötelezettség megszűnésére nézve -— ha ez a törvény máskép nem rendelkezik — a magánjogi rendes elévülési szabályok az irányadók. (e) Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselőnek, illetőleg bizottsági tagnak vagyontalansága miatt kártérítésben nem részesült, vagy ha nem