Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 161 letárgyalása után megengedheti. Személyes kérdésben, valamint az ügyrendhez való felszólalásra ugyancsak az elnök adhat engedélyt ; az, akinek az elnök az engedélyt nem adta meg, a napirend letárgyalása után ezen a címen felszólalhat. Arra, hogy a szónok a tárgytól eltérhessen, az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. (13) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, ha valamely jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (14) A határozatot, ha arra szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást el kell rendelni, ha azt valamely jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha azt az elnök, vagy legalább tíz jelenlévő bizottsági tag kívánja. (15) A szavazás felállással és ülvemaradással történik. Nevszerint kell szavazni olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésére vagy mérséklésére, vagy a 42. §. I) pontjában felsorolt ügyekre vonatkozik, továbbá ha a névszerinti szavazást valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy ha legalább negyven jelenlévő bizottsági tag írásban kéri. (ie) A szavazás személyi ügyekben (választási, fegyelmi ügyekben stb.) titkos* i (17) Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat, egy-egy felszólalás öt percnél tovább nem tarthat. (is) Az elnök nem szavazhat, azonban szavazategyenlőség esetében dönteni köteles. Titkos szavazás esetében az elnök nem dönthet ; ha ilyenkor a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a legközelebbi ülésen új szavazást kell elrendelni. Ha az eredmény akkor is ugyanaz volna, a határozatot sorshúzással kell megállapítani. (19) Ha az elnök bármilyen címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása során elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 37. §. Érdekeltség. (1) Senki sem vehet részt olyan ügynek a tárgyalásában és a határozathozatalban, amelyben közvetlenül vagy közvetve érdekelve van. Ez a rendelkezés az intézőtanács és a törvényhatósági bizottság által alakított valamennyi bizottságnak, választmánynak, vagy küldöttségnek tagjaira is kiterjed. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely bizottsági tag felvetheti. Az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy bármely bizottsági tag indítványára, az érdekeltnek állított bizottsági tag és a tiszti főügyész meghallgatása után — hozzászólás nélkül egyszerű szavazással a közgyűlés, illetőleg az intézötanács, vagy küldöttség dönt. A döntést csak a határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen dönt. (s) A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel. 38. §. Széksértés. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait, vagy a közgyűlésen kívül álló személyeket sértő kifejezéssel illet, vagy bármilyen módon sért, és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el. (2) A széksértés elkövetése kérdésében az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kçtet. 21