Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
162 865. szám. indítvány felett-a közgyűlés — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással — végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök a szót megvonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész, illetőleg helyettese a kiszabandó pénzbírság mértékére indítványt tenni köteles. A pénzbírság mértéke kérdésében a közgyűlés — legfeljebb két tagjának 10—10 percnél tovább nem tartó hozzászólása után — egyszerű szavazással végérvényesen határoz. (3) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnfenyítő úton is megtorolják. (4) A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette. Ha azt nyolc nap alatt le nem fizeti, elveszti törvényhatósági bizottsági tagságát. (Ö) A törvényhatósági bizottságnak azt a tagját,.aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírságolás ellenére is tovább zavarja, az elnök a közgyűlésnek aznapi üléséről kizárhatja, és ha azonnal el nem távozik, rendőri karhatalommal eltávolíthatja. (e) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a kczjyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt. (7) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás kérdésében a közgyűlés — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással —- végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél nem hosszabb ideig tartó hozzászólása után — végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát és ezen alapuló többi jogait egyáltalában nem gyakorolhatja. (s) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egy időben az ügyet az igazoló választmány elé utalja annak megvizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tagságra. Az igazoló választmány erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés — napirend előtt, legfeljebb két tagjának 10—10 percnél tovább nem tartó hozzászólása után, egyszerű szavazással — végérvényesen dönt. (9) Az, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak talált, elveszti bizottsági tagságát. Az, aki bizottsági tagságát ebből az okból vesztette el, a közgyűlés határozatának napjától számított hat év alatt nem lehet tagja sem a székesfőváros, sem más törvényhatóság törvényhatósági bizottságának. (10) Ennek a szakasznak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a törvényhatósági intézőtanács ülésein résztvevő tagokra is. ' 39. §. A közgyűlés nyilvánossága. (1) A közgyűlés nyilvános. A közgyűlési helyiségnek tanácskozás céljára rendelt részében azonban a közgyűlés tartama alatt csak a törvényhatósági bizottság tagjai, és azok tartózkodhatnak, akiknek ott hivatalos tennivalójuk van. Azt, aki ott a közgyűlés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívja fel ; szükség esetében rendőri karhatalommal távolítja el. (2) Az elnök a közgyűlés helyiségében a hallgatóság részére elkülönített helyet jelöl ki.
