Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 151 felszólalások következtében a névjegy­zékbe felvettek, vagy abból töröltek, névjegyzékbe foglalva június hó 1-től június hó 15-ig az előző bekezdésben megállapított módon közszemlére kell kitenni. Az igazoló választmány hatá­rozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólalónak, az annak helyt­adó határozat ellen pedig csak a ki­hagyott félnek van panaszjoga. Ha a felszólalás alapján valakit felvettek a névjegyzékbe, a felvétel ellen — a névjegyzék közszemlére tételének ideje alatt — bármelyik választó, úgy­szintén az igazoló választmány elnöke is panasszal élhet a közigazgatási bíró­sághoz. (7) A választói névjegyzék összeállí­tásával kapcsolatos bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és díjtalanul kell kiállítani ; a kir. köz­jegyző azonban a másolatokért és tanú­sítványokért a szabályszerű díjakat felszámíthatja. A névjegyzékre vonat­kozó beadványok bélyegmentesek. (s) A választók összeírásának, vala­mint a névjegyzék elkészítésének rész­letes szabályait a belügyminiszter ren­delettel állapítja meg. 16. §. Választókerületek. Szavazókörök t * (1) Az összes választók közül való vá­lasztás választókerületekben, és ezeken belül szavazókörökben történik. (2) A választókerületek a közigazga­tási kerületekkel azonosak. Minden vá­lasztókerület egyenlő számban választ törvényhatósági bizottsági tagokat. (3) E törvény 3. §-ának (4) bekezdése értelmében megállapított kerületi be­osztás — mint választókerületi be­osztás — már e törvény életbelépése után elsőízben tartandó törvényható­sági választások alkalmával is hatályos. (4) A szavazóköröket a polgármester állapítja meg. 17, §. Választás az összes választók közül (1) A választás az összes választók köréből az arányos képviseleti rend­szer szerint titkosan, hivatalosan elő­állított szavazólapokkal történik. (2) A választást jelölés előzi meg. Jelölteket az illető választókerületben lakó, legalább ezer választó ajánlhat. Az ajánlásnak annyi jelölt nevét kell tartalmaznia, mint ahány rendes és póttag a kerületre esik. A póttagok száma ugyanannyi, mint a rendes tagoké. (3) Az ajánlóíveken minden ajánló sajátkezű aláírása mellé a szavazó jegy­nek számmal, névvel és a kiállító ható­ság bélyegzőjével ellátott szelvényét fel kell ragasztani. (4) A választó a szavazó jegyének szelvényét csak az ajánlóív aláírása­kor, és csak annak adhatja át, aki az általa aláírt ajánlóívet aláírás végett neki bemutatta. (5) A szavazólapokon az egyes pártok által ajánlott jelöltek neveit külön­külön lajstromban, mégpedig abban a sorrendben kell feltüntetni, amint azt az illető pártok megállapították. (e) A szavazás nem az egyes jelöl­tekre, hanem az egyes lajstromokra történik. A szavazók által a lajstromon tett esetleges változtatást figyelmen kívül kell hagyni. (7) Minden választókerületben az egyes pártokat a reájuk esett szavaza­tok arányában, az egyes jelölteket pe­dig pártonkint a lajstromokban feltün­tetett sorrend szerint illeti meg a meg­bízás. (s) Az ilyen módon megválasztott egyének közül a sorrendebn előbb kö­vetkezők — megfelelő számban — lesz­nek a rendes, az utóbb következők a póttagok. (9) A választójog gyakorlása köte­lező. A kerületi előljáró azt a válasz­tót, aki a szavazástól elmaradt, a bün­tető parancsnak megfelelő eljárás útján — az illető vagyoni és egyéb körülmé­nyeire is figyelemmel — 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtja, amely a székesfővárosi szegényalapot illeti. (10) A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a székes-

Next

/
Thumbnails
Contents