Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

152 865. szám. főváros területén szeszes italnak áru­sítása, kiosztása, vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos. Aki ezt a tilalmat megszegi vagy kijátsza — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1928 : X. t.-c. szerint pénzbüntetéssel büntetendő. (n) Aki ennek a szakasznak (*) be­kezdésében foglalt rendelkezés ellen vét, vagy azt kijátsza, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. (12) A választási eljárás részletes sza­bályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 18. §. Választás az érdekképviseleti cso­portok köréből. (1) Azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak érdekképviselet címén tagjai, a következőkép választják : a) a budapesti ügyvédi kamara vá­lasztmánya saját tagjai közül 3 tagot, b) a budapesti közjegyzői kamara választmánya saját tagjai közül 1 tagot, c) a budapesti mérnöki kamara vá­lasztmánya saját tagjai közül 3 tagot, d) a budapesti orvosi kamara — illetőleg ennek megalakulásáig az or­szágos orvosszövetség budapesti fiókja — választmánya (igazgatói tanács) sa­ját tagjai közül 3 tagot, e) *az országos mezőgazdasági ka­mara igazgató-választmánya saját tag­jai közül 2 tagot választ, f) a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara beltagjai maguk közül 6 tagot, mégpedig 2 kereskedőt, 2 nagyipa­rost, és 2 kisiparost választanak. (2) Minden csoportból ugyanannyi póttagot is kell választani. A rendes tagok és a póttagok választása együtt történik. Azok, akikre több szavazat esett, lesznek a rendes, a többiek — a reájuk esett szavazatok sorrendjében — a póttagok. Szavazategyenlőség ese­tében sorshúzás dönt. (3) A választás titkos szavazással történik. (4) A 13. és 14. §-nak a választó­jogra, illetőleg választhatóságra vo­natkozó rendelkezései az érdekképvi­seleti csoportok köréből választandó tagokra is irányadók. (5) Az az érdekképviseleti tag, aki­nek saját testületében választmányi, illetőleg igazgatóválasztmányi (igaz­gatótanácsi) tagsága megszűnik, tör­vényhatósági bizottsági tagságát to­vábbra is megtartja, ha azonban az érdekképviseleti tag megszűnik tagja lenni annak a kamarának (fióknak), amelynek választmányából (igazgató­választmányából, igazgatótanácsából) törvényhatósági bizottsági taggá vá­lasztották, törvényhatósági bizottsági tagságát is elveszti. A budapesti ke­reskedelmi és iparkamara beltagjai so­rából választott törvényhatósági bi­zottsági tag kamarai tagságának meg­szűnése a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnését csak abban az esetben vonja maga után, ha olyan helyzetbe kerül, amelynek következ­tében — a kereskedelmi és iparkama­rákról szóló 1868 : VI. t.-c. 9. §-a ér­telmében — a kamara beltagjává nem volna megválasztható. (e) Ha valamelyik kamara (fiók) a választás jogával nem él, ennek a kamarának (fióknak) választmánya (igazgatóválasztmánya, igazgatótaná­csa) köréből a megfelelő számú tago­kat és póttagokat a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja meg. 19. §. A megbízás időtartama. Póttagok behívása. (1) Az összes választók közül, vala­mint az érdekképviseleti csoportok kö­réből választandó bizottsági tagokat hat évenkint újra választják. (2) A megüresedett rendes tagsági helyre a sorrendben első póttag lép. Ugy a behívott, mint a be nem hívott póttagok választásának hatálya hat év leteltével véget ér. (3) A póttagokat a polgármester hívja be. A behívás megtörténtét a

Next

/
Thumbnails
Contents