Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

14 809. szám. galmi ügyletek megkötésétől, illetőleg értékeltitkolásra és okirathamisításra is csábíthat. A 9. §-hoz. Ez a §. azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben a törvényjavas­lat a jogügyletnek okiratba foglalását kívánja meg, de közok'ratot nem kíván. 1. Meglevő vagyonnak mint egésznek vagy hányadrészének átruházása vagy haszonélvezettel terhelése iránt egtöbbször egyszerű, öreg, jogtudatlan falusi emberek szoktak kötelezettséget vállalni. Indokolt azért az ilyen jognyilatkozat , megfontoltságát az okirati kényszerrel előmozdítani. 2. Az ingatlanokra vonatkozó szerződések közül az ngatlant elidegenítő jogügyletek érvényességéhez már az 1920 : XXXVL t.-c. 77. §-ával hatályban tartott 4.420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a megállapította az okirati kényszert. Indokolt ezt a kényszert az ingatlanra vonatkozó jogügyletek további köreire is kiterjeszteni, mert az ingatlanvagyon gyors és könnyű forgalma nemzetgazdasági szempontból nemcsak nem szükséges és nem kívánatos, hanem ellenkezőleg hát­rányos és káros ; egyébként az ingatlanra vonatkozó jogügyletek úgy is csak írásbeli okiratok alapján történő telekkönyvi bejegyzéssel válnak mindenkivel szemben hatályossá ; a jelzálog pedig, amely az ingatlant terhelő jogok legfonto­sabbika, ügyletileg csakis telekkönyvi bejegyzéssel alapítható meg. A telki szol­galmak írásbeli megállapítása azért is szükséges, mert az építési szabályrendele­tek általában csak a telekkönyvbe bejegyzett szolgalmi jogokat veszik figyelembe. 3. Az 50 kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet írásba foglalását az ilyen szerződés nagyobb gazdasági jelentőségén felül az is indokolja, hogy az ilyen szerződést az 1920 : XXXVI. t.-c. 49. §-a (illetőleg a 17. §. 4. pontja) és az 1928 : XLI. t.-c. 7. §-a értelmében a hatóság elé kell terjeszteni, ami a szerződés írásba foglalása nélkül meg sem történhetnék. Az ingatlanokra vonat­kozó bérlet vagy haszonbérlet felmondásának meghatározott időre kizárása hosszabb időre alkalmas bizonyítékot kíván. 4. Különösen indokolt a jogügyleti akaratnyilvánítások megfontoltságát okirati kényszerrel biztosítani az ingyenes jogügyleteknél, amelyekben valaki ellenszolgáltatás nélkül kötelezi el valamely dolgát vagy ellenérték nyerése nélkül engedményezi, illetőleg engedi el valamely követelését. A törvényjavaslat az „ajándékozási ígéret" kifejezés használatával kívánja világossá tenni azt, hogy csak az ajándéktárgy átadásával még teljessé nem vált ajándékkötelező szerző­dést köti okirati kényszerhez. 5. Az alapítványt élők között rendelő ügylet írásba foglalás anemcsak azért indokolt, mert az alapítvány is ingyenes jogügylet, hanem azért is, mert az ala­pítvány hosszabb időre szól, szabatos fogalmazást kíván és a hatóságok jóvá­hagyására szorul. 6. Eladott ingó dolog tulajdonának a vételár megfizetéséig fenntartása gyakori perek forrása annak folytán, hogy az eladó nem rendelkezik megbízható és gyor­san értékesíthető bizonyító eszközzel a szóbeli szerződéssel eladott dolog vevőjé­vel szemben, aki a birtokába jutott tárggyal könnyen rendelkezhetik az eladó jogának sérelmére. 7—8. Az ellátási, tartási és életjáradéki szerződések okiratba foglalását a törvényjavaslat azért kívánja meg, mert az ilyen szerződések hosszabb időre szóló kötelezettséget állapítanak meg vagy szüntetnek meg és azokból, ha tar­talmuk könnyen nem bizonyítható, sok bonyolult és költséges jogvita támad. Különösen indokolt az okirati kényszerrel az olyan szerződések megfontoltságát előmozdítani, amelyekkel jogtudatlan öreg emberek a kellő biztosíték nélkül ígért tartás reményében meglevő vagyonukat átruházzák (kikötmény), továbbá amelyek a járadékos szolgáltatásoknak egy összegben való megváltására irányulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents