Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

809. szám. Melléklet a 809, számú irományhoz. Indokolás ,egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. A szerződési alakszabadságnak az a nagy mértéke, amely Magyarországon a múlt század második felében meghonosodott, megkönnyítette ugyan a forgalmat, de növelte a jogviták számát és ezzel rontotta a forgalom biztonságát. Mikor a csak szóval kötött szerződések végrehajtására került a sor, gyakran kiderült, hogy a szerződő felek a jogügylet fontos részletei felől nem állapodtak meg, vagy' hogy a szóval tett nyilatkozatokra eltérően emlékeznek és a nyilatkozatokat különféleképen értelmezik. A jogügyleti nyilatkozatok hiányossága sok perre adott okot és e perekben a felek valódi szerződési akaratát csak körülményes, időt rabló tanubizonyítással lehetett kideríteni. Kétség merült fel abban a tekintetben is, hogy olyan esetben, amikor jogszabály az okirati alakot követeli meg, melyek a jogügyletnek azok a lényeges kellékei, amely kellékeket okiratba kell foglalni. így a m. kir. Kúria 27. számú polgári jogegységi döntvényével kellett eldönteni azt az éveken át különféleképen megoldott kérdést, hogy melyek az ingatlant elidegenítő jogügyletnek ama lényeges kellékei, amelyeknek írásba foglalása a jogügylet érvényes létrejöttéhez nélkülözhetetlen. E törvényjavaslatnak célja az, hogy gátat emeljen úgy az'utóbb említett anyagi jogviták, mint az olyan pereskedések elé, amelyek az ügyleti akaratnyilvánítás meggondolatlanságára és felületességére vezethetők vissza ; e mellett a törvényjavaslat a gyakran megbízhatatlan tanubizonyítás helyébe nagyobb tért kíván biztosítani az okirati bizonyításnak, hogy ezzel a bizonyításfelvétel egyszerűbbé váljék és a bíróságok munkaterhe is csökkenjen. A törvényjavaslat végül bizonyos alakiságok előírásával a telekkönyvi és cégbejegyzéseknek valódiságát és rendjét is előmozdítani kívánja. E célok érdekében a törvényjavaslat 1. fejezete a jogügyletek törvényszabta alakjának kellékei és a kellékhiányok következményei tekintetében felmerülő jogvitáknak olyan általános érvényű rendelkezésekkel igyekszik elejét venni, amelyeknek közérthető, határozott szövege lehetőleg kevés teret enged az ellentmondó magyarázatoknak, de a valódi ügyleti akarat érvényesülésének a lehetőség szerint mégis utat enged. Képv. iromány. 1927—1932- XVIII. kötet. 2