Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-813. Törvényjavaslat a Spanyolországgal Madridban 1929. évi június hó 10. napján kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről

813. szám. 123 Melléklet a 813. számú irományhoz. Indokolás „a Spanyolországgal Madridban 1929. évi június hó 10. napján kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szer­ződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország és Spanyolország között, évszázadok óta, mindkét nemzet köz­tudatában élő őszinte barátság áll fenn. Ez a barátság a világháborút követő években megszilárdult és tovább mélyült. Üdvösnek és kívánatosnak látszott tehát a két országot már régen összefűző barátságot kifelé is kidomborítani és megfelelő nemzetközi szerződés útján kifejezésre juttatni. Erre való tekintettel a két állam abban állapodott meg, hogy netalán felmerülő nézeteltéréseiket békésen, még pedig békéltetés, illetőleg választott bíráskodás útján intézik el. Ezeket a célokat szolgálja a Madridban 1929. évi június hó 10. napján aláírt magyar-spanyol békéi tető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés. À szerződés tartalmát a következőkben ismertetem: A szerződés különbséget tesz a jogi és a nemjogi természetű vitás kérdések el­intézésére vonatkozó eljárás között. A jogi természetű vitákkal a szerződés I. része (2—17. cikk) foglalkozik. A 2. cikk szerint a felek között felmerülő és diplomáciai úton meg nem oldható jogi természetű vitás kérdések az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy valamely válasz­tott bíróság elé terjesztetnek. Ezek közé a vitás kérdések közé tartoznak azok is, amelyek az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatának 36. cikkében vannak fel­sorolva. A 3. cikk azzal egészíti ki a 2. cikk rendelkezéseit, hogy amennyiben erre vonatkozólag a felek megállapodnának, a jogi természetű, vitás kérdés az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választott bíróság előtti eljárást megelőzően békéltetési eljárás alá vonható. A békéltetést a szerződő felek az Állandó Békéltető Bízottságnak nevezett állandó jellegű bizottságra bízzák, amely öt tagból áll. A bizottságba mindkét fél egy-egy biztost nevez ki, tetszése szerint, a másik hármat pedig a felek közös meg­egyezéssel jelölik ki s ez utóbbiak közül választják ki a bizottság elnökét. E három biztos nem lehet a szerződő felek állampolgára, nem lakhat azoknak területén és nem 16*

Next

/
Thumbnails
Contents