Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.
Irományszámok - 1927-813. Törvényjavaslat a Spanyolországgal Madridban 1929. évi június hó 10. napján kötött békéltető eljárási, bírósági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről
124 813 szám. állhat szolgálatukban. Mindhármuknak különböző állampolgárságúaknak kell lenniök. A biztosok három évre neveztetnek ki. Az Állandó Békéltető Bizottságot a szerződés megerősítő okiratainak kicserélését követő hat hónapon belül kell megalakítani. Ha a közösen kijelölendő tagok kinevezése a most mondott határidőn belül nem jön létre, a felek a kinevezést egy, esetleg két harmadik hatalomra fogják bízni. Ha ez az eljárás sem vezet eredményre, sorshúzás dönti el, hogy két harmadik hatalom által ajánlott jelöltek közül kik fognak alkalmaztatni. Konkrét esetekben a feleknek jogukban áll a bizottságba általuk kijelölt tagot a felmerülő szükséghez képest különös szakértelemmel bíró taggal helyettesíteni. A békéltető bizottság igyekszik felderíteni a vitás kérdést, e célból vizsgálat útján, vagy más módon megállapítja a tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely megállapítja, hogy a felék megegyeztek, vagy, hogy a megegyezés nem sikerült. A bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. Munkálatait, eltérő megállapodás hiányában, 6 hónapon bélül kell befejeznie s maga határozza meg az eljárási szabályokat. A szerződő felek a bizottság előtt kormánymegbízottakkal és tanácsadókkal képviseltethetik magukat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. Amennyiben a békéltető eljárás az Állandó Békéltető |Bizottság előtt eredményre nem vezetett, avagy a felek között nem is jött létre külön megállapodás arra nézve, hogy a jogvita a bírósági eljárást megelőzőleg békéltetés tárgya legyen, a vitás kérdés, a 17. cikkhez képest, a szerződő felek között kötendő külön megállapodással, eldöntés céljából, vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy választott bíróság elé kerül. A szerződés IT. része (18. cikk) a nem jogi természetű vitákkal foglalkozik. Ezek a viták, amennyiben a rendes diplomáciai úton el nem intézhetők s amennyiben a felek között érvényben levő valamely szerződés elintézésükről másként nem rendelkezik, az Állandó íiékéltető Bizottság elé kerülnek. Ha a bizottság elé való bocsátás kérdésében a felek nem tudnak megegyezni, a vita egyoldalúlag is a Bizottság elé vihető. A szerződés harmadik része (19—24. cikk) a békéltető, bírósági és választott bírósági eljárásra vonatkozó általános, valamint a szerződés megerősítésével, életlépésével és felmondásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ezek közül említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek az eljárás során tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatának elfogadása vagy a bíróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos kihatással lehetne. Említésre méltó még, hogy a szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül és egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság döntése alá bocsátandók. A szerződés tíz év tartamára köttetett; e határidő lejárta előtt hat hónappal felmondható. Fel nem mondás esetében további tíz évre hatályban marad, és így tovább. A szerződés rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy a szerződés legteljesebb mértékben kielégíti az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a vita tárgyának és a bíróság hatáskörének meghatározása tekintetében a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít.
