Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

6 809. szám. 3. Telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok és beadványok. 12. §. Telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszerzésére vagy megváltoztatására vonatkozó telekkönyvi bejegyzést — az utolsó bekezdésben meghatározott kivétellel — magánokirat alapján csak akkor szabad elrendelni, ha az okiratot kir. közjegyző, bejegyzett ügyvéd vagy községi jegyző készítette. Községi jegyző csak a saját községe (körzete) területén fekvő tíz kataszteri holdnál nem nagyobb ingatlan vagy tízezer pengőnél nem nagyobb értékű házbirtok tulajdonjogának vagy tízezer pengőnél nem nagyobb értékű egyéb telekkönyvi jognak megszerzésére vagy megváltoztatására vonatkozó jogügyletről készíthet okiratot, feltéve, hogy a jognyilatkozatot tévő felek közül legalább az egyik ugyanabban a községben lakik. Amíg a jegyzői képesítést a mainál magasabb képzettséghez nem kötik, ilyen okiratot csak az a jegyző vehet fel, akinek jogvégzettsége van. Nem terjed ki ez a korlátozás arra a községi jegyzőre, aki a jelen törvény életbelépésekor már hivatalban volt. Az eljáró kir. közjegyző, ügyvéd vagy községi jegyző köteles az okiratot a felek előtt felolvasni és megmagyarázni, a feleket a hiányokra és az esetleges következményekre figyelmeztetni, továbbá, hogy mindez megtörtént, az okiraton feljegyezni annak tanúsításával együtt, hogy az okiratot ő készítette és a felék személyazonosságáról meggyőződött. Tízezer pengőnél nem nagyobb tőkeösszegű kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését olyan magánokirat alapján is el lehet rendelni, amelyet nem az 1. bekezdésben felsorolt személyek készítettek, ha az okiraton a jognyilatkozatot tevő felek névaláírását kir. közjegyző vagy községi elöljáróság hitelesítette. Az 1. bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki azokra az okiratokra sem, amelyeket köztestületek jogügyleteiről ezeknek hivatali képviselői állítottak ki. t 13. §. A 12. §-ban meghatározott alakiság hiánya nem érinti a jogügylet érvényességét, ha az egyébként a törvényszabta alaknak megfelel s nem érinti a jogerősen foganatosított telekkönyvi bejegyzés hatályosságát sem, A 12. §. rendelkezései nem terjednek ki a telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszüntetésére. 14. §. Az okiratot készítő kir. közjegyző, kamarába bejegyzett ügyvéd vagy községi jegyző köteles a készített okirat alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvényt is elkészíteni és azt a telekkönyvi hatósághoz haladéktalanul beadni, kivéve, ha az okiratban foglalt jogügylet a meglevő telekkönyvi állapot ideiglenes fenntartása iránt ini tézkedik vagy ha az érdekelt felek bejegyzés elhalasztását kívánják vagy a kérvény beadásához szükséges fedezetet nem előlegezik. Az a kir. közjegyző, ügyvéd és községi jegyző, aki az előző bekezdésben meghatározott kötelességét kellő gondossággal nem teljesíti, fegyelmi vétséget követ el és e mellett a mulasztásból eredő kárért is felel. 4. Vegyes és záró rendelkezések. 15. §. A részvénytársaságok és szövezkezetek első cégbejegyzését tárgyazó kérvényt, valamint a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a cégbírósághoz intézett minden beadványát kir. közjegyző vagy bejegyzett ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátni. 16. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-c. 58. §-a hatályát; veszti. Kir. közjegyző a felek kérelmére magánokiratot is készíthet. 17. §. E törvény rendelkezései nem érintik a községi jegyzőnek azt a jogosítványát, hogy a hivatalos díjszabásban megállapított díjért okiratot készíthessen olyan maggin jogi jogügyletről, amelynek érvényessége nincs írásbeli alakhoz kötve ; feltéve.