Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

809. szám. . 7 hogy a jogügylet tárgya tíz kataszteri holdat meg nem haladó ingatlan vagy tízezer pengőt meg nem haladó más érték, a jogügyleti nyilatkozatot tevő felek közül legalább az egyik a község (körzet) területén lakik és — amennyiben a jogügylet tárgya ingatlan — az a község (körzet) területén fekszik. Érintetlenül marad a községi jegyzőnek az a jogosítványa, hogy közigazgatási természetű ügyben a felek részére beadványokat készíthet. A belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve olyan községekben, amelyeket fejlettségüknél vagy lakosságuk nagy számánál fogva arra alkalmasaknak ítél, önálló jegyzői állás megüresedese esetében a jegyzői magánmunkálatokat korlátozhat j a vagy eltilthatja. 18. §. Aki nem ügyvéd és anélkül, hogy erre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért bíróság vagy más hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat, avagy bíróság vagy más hatóság előtt való használat célj ara okiratokat szerkeszt vagy arra ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való jogát színleli — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X.' törvénycikk általános rendelkezései irányadók. A vád képviseletét pótmagánvádlóként annak az ügyvédi kamarának az ügyésze is átveheti, amelynek területén a cselekményt elkövették. 19. §. Nem esik a 18. §. rendelkezése alá annak a cselekménye, aki az O. ÍT. B. engedélyével ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlanok adásvételével üzletszerűen foglalkozik és jogosultsága keretén belül a 18. §-ban felsorolt okiratok készítésében okiratminták szolgáltatásával vagy egyébként díjazás nélkül közreműködik. Az így készült okirat azonban nem pótolja a telekkönyvi bejegyzéshez a 12. §-ban megkívánt alaki kellékeket. Azok a közvetítők, akik az ingatlan közvetítését a fennálló jogszabályok értelmében jelenleg az 0. F. B. engedélye nélkül kizárólag iparigazolvány alapján gyakoroljak, ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlan adásvételével, üzletszerűen a jövőben csak úgy foglalkozhatnak, ha legkésőbb a jelen törvény életbelépésétől számított harminc nap alatt beadott kérvény alapján az 0. F. B. engedélyét megszerzik. 20. §. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 38. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : Az olyan ügyvéd, aki az ügyvédek lajstromába való felvétel előtt bíró vagy kir. ügyész volt, bírói vagy ügyészi működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság előtt, amelynél mint bíró működött, illetőleg, amely mellé van rendelve az a kir. ügyészség, amelynek tagja volt. Akiket e törvény életbelépése előtt az ügyvédek lajstromába már felvettek, azoknak az ügyvédi gyakorlatra való joga érintetlenül marad. 21. §. E törvény rendelkezései nem érint k az okirattal való bizonyítás szabályait, nem érintik különösen az 1886 : VII. törvénycikk 21. §-ának és 22. §-a 2. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek szerint az ott meghatározott esetekben az okirattal való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik. 22. §. E törvény rendelkezései, amennyiben ez a törvény mást nem rendel,, nem érintik a kereskedelmi törvény rendelkezéseit és nem érintik azokat a külön jogszabályokat sem, amelyek a jelen törvényben meghatározott eseteken felül rásbeli alakot vagy egyes jogügyletekre különleges alaki kellékeket állapítanak meg. E törvény 11. §-ának rende kezesei továbbá nem érintik a váltójogi, úgyszintén a kereskedelmi utalványokra,