Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

809. sának megalapítására, rendezésére vagy megváltására irányúi ; 9. vagyonközösség megszüntetése ; 10. szolgálati szerződésnél a megszolgált munkabér vagy egy része' elvesztésének kikötése vagy bármely szerződés alapján felvett szolgáltatások elvesztésének a szerződéstől elálló hitelező javára kikötése, amennyiben ez meg van engedve, arra az esetre, ha a munkavállaló vagy az adós a szerződésből folyó kötelezettségeit vétkesen nem teljesíti vagy nem kellően teljesíti, mégpedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet ; 11. kezesség vállalása ; 12. kötbér vállalása vagy valamely cselekmény véghezvitelének vagy véghez nem vitelének esetére bírság kikötése. 10. §. Kir. közjegyző vagy bejegyzett ügyvéd által készített és kir. közjegyzőtől hitelesített magánokirat vagy pedig közokirat szükséges a kö•> vetkező jogügyletekhez : 1. örökség elidegenítéséhez ; 2. az örökhagyóval kötött olyan szerződéshez, amellyel az öröklésre hivatott személy lemond az örökhagyó utáni öröklés jogáról ; továbbá az örökhagyóval kötött oly szerződéshez, amellyel a felek az ily lemondó szerződés hatályát megszüntetik ; 3. öröklésre hivatott leszármazóknak örökségi várományukra vonatkozóan az örökhagyó életében egymással kötött szerződéséhez ; 4. örökösödési osztályegyességhez ; 5. öröklési szerződéshez és halálesetre szóló ajándékozási szerződéshez ; 6. az örökbefogadó szerződéshez, valamint az azt módosító vagy felbontó szerződéshez. A hitelesítendő magánokiratot készítő kir. közjegyző vagy ügyvéd köteles az okiratot a felek előtt felolvasni és megmagyarázni, a feleket a hiányokra és az esetleges következményekre figyelmeztetni, továbbá, hogy szám. 5 mindez megtörtént, az okiraton feljegyezni annak tanúsításával együtt, hogy az okiratot ő készítette. 11. §. Közokirat szükséges a következő szerződésekhez és egyoldalú jognyilatkozatokhoz : I. Házastársaknak és jegyeseknek egymás közötti jogügyletei közül : 1. a házassági szerződéshez, amely a házastársak, mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat a házasság fennállásának idejére vagy megszűnésének esetére szabályozza, — ideértve a hozomány és a hit bér vagy a viszonthitbér rendelését, a közszerzemény rendezését vagy általános vagyonközösség kikötését, továbbá a gyermektartás, a nőtartás és az özvegyi jog rendezését is — tekintet nélkül arra, hogy a szerződést a házasság megkötése előtt vagy az után kötik-e ; 2. az adásvételi, csere- és kölcsönszerződéshez, ingatlannak három évnél hosszabb bérletéhez és haszonbérletéhez, tartozáselismeréshez, engedményhez, valamint a szokásos alkalmi ajándékozásokat kivéve, mindennemű egyéb élők közti jogügylethez, amelyre a törvény írásbeli alakot szab, mégpedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet ; 3. a házastárs és a jegyes részére kiállított általános meghatalmazáshoz, továbbá az olyan különös meghatalmazáshoz, amely váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésére vagy olyan jogügyletnek harmadik személlyel létesítésére irányúi, amely írásbeli alakhoz van kötve. II. Egyenesági rokonok egymáskÖzötti jogügyletei közül : 1 a 9. §. 1., 2., 7., 8., 9. és 11. pontjaiban meghatározott jogügyletekhez ; 2. az egyenesági rokon részére kiállított általános meghatalmazáshoz, továbbá . olyan meghatalmazáshoz, amely váltóbeli kötelezettség vállaíasara vagy az előbbi 1. pontban megjelölt valamely jogügyletnek harmadik személlyel létesítésére irányúi.