Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

4 809. szám. körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. A szerződésre megszabott alak megtartása szükséges a szerződés bármely pontját módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is, kivéve az olyan megegyezést, különösen az elengedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyet az alaki kellékek szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. 4. §. A törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezűleg aláírja vagy sajátkezű kézjegyével lássa el. A kézjegynek kir. közjegyző vagy kir. bíróság által hitelesítve vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előttemezve kell lennie. Szerződés esetében a feleknek ugyanazt az okiratot kell aláírniok vagy kézjegyükkel ellátniok. Több példányban kiállított szerződési okirat tekintetében elegendő, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá vagy látja el kézjegyével a megszabott módon. Közokirat pótolj a az előző bekezdésekben meghatározott alakot. 5. §. Ha a szerződés megkötéséhez közokirat szükséges, az ajánlatot és elfogadását külön-külön közokiratba lehet foglalni. 6. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányúi (előszerződés.) 7. §. Egyoldalú jognyilatkozatokra a jelen törvény előző rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8. §. Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött jogügylet létesítésére irányúi, a meghatalmazásnak a jogügyletre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügyletnek bármily alakban kijelentett utólagos jóváhagyása pótolja. 2. A kötelező írásbaíoglalás esetei. 9. §. A szerződésnek vagy az egyoldalú jognyilatkozatnak írásbafoglalása szükséges — azokon az eseteken felül, amelyekben a törvény közokirati alakot szab meg — a következetesetekben : 1. meglevő vagyonnak mint egésznek vagy hányadrészének átruházása vagy haszonélvezettel terhelése ; 2. ingatlan adás-vétele és egyéb oly szerződés, amellyel valaki akár visszteher fejében, akár a-nélkül ingatlant átruház vagy az átruházásra kötelezettséget, vállal ; ingatlant terhelő dologi jog megalapítása, terhelése vagy erre irányuló kötelezettség vállalása; továbbá lemondás az ingatlant terhelő dologi jogról ; 3. ötven kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet ; továbbá bármely ingatlanra vonatkozó bérlet vagy haszonbérlet felmondásának kizárása meghatározott időre ; 4. ajándékozási ígéret ; továbbá követelésnek ingyenes engedményezése vagy elengedése az ajándékozás szándékával, kivéve, ha az engedményezett vagy elengedett követelés okiraton alapszik és ezt az okiratot a megajándékozottnak át- vagy visszaadják vagy ha az ajándékozó az engedményről az adóst írásban értesíti : 5. alapítványt élők között rendelő ügylet ; 6. eladott ingó dolog tulajdonának fenntartása a vételár megfizetéséig, mégpedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet ; 7. oly szerződés, amellyel valaki ellátás, tartás, életjáradék vagy egyéb ellenszolgáltatás (kikötmény) fejében vagyontárgyak átruházására vállal kötelezettséget : 8. oly szerződés, amely tartás, ellátás vagy életjáradék jövőbeli szolgáltatá-