Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

809 szám. 809. szám. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház igazságügyi bizottságának.) 1. Általában. 1. §. Ha a törvény valamely szer­ződésre meghatározott alakot szab meg s az alak hiányához más jogkövetkez­ményt nem kapcsol, a nem ilyen alak­ban kötött szerződés semmis. Meg nem felelő alakban kötött szer­ződés, hacsak a törvény mást nem rendel, érvényessé válik az elfogadott teljesítés által, s amennyiben telek­könyvi bejegyzés is szükséges, a telek­könyvi bejegyzéssel megerősített tel­jesítés által. Az előző bekezdés rendelkezése nem érinti a telekkönyvi rendtartásnak azt a tiltó rendelkezését, mely szerint alaki hiány miatt érvénytelen szerződés alap­ján telekkönyvi bejegyzés nincs meg­engedve. A jogerősen foganatosított telekkönyvi bejegyzést azonban a szer­ződésnek ilyen alaki hiánya miatt nem lehet törölni eredeti érvénytelenség címén. 2. §. Ha a törvény írásbeli alakot szab meg, a szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a felek a szerződési okiratba belefoglalják minden olyan pontra vonatkozó megegyezésüket, amely a szerződés lényegéhez tartozik. Nem tartozik a szerződés lényegé­hez a megegyezés olyan pontok tekinte­tében, amelyekre jogszabály szerző­déstpótló rendelkezést állapít meg vagy amely a szerződés törvényes fogalmá­hoz nem tartozó egyéb mellékkörül­ményre vonatkozik. Ha azonban bár­melyik fél, akár a szerződési okirat­ban kikötötte, akár azon kívül, de az okirat aláírása előtt a másik féllel szemben szóval vagy írásban kije­jelentette, hogy a feleknek valamely ilyen pontra is meg kell állapodniok, akkor, hacsak a kikötésnek vagy a ki­jelentésnek tartalmából vagy az eset körülményeiből más nem következik, a szerződést ily megállapodás nélkül egyelőre csak feltételesen megkötöttnek kell tekinteni s a szerződés végleges létrejötte attól függ, hogy à felek a szerződésre megszabott alakban erre a pontra is megegyeznek. Egyes pontok iránti előzetes meg­egyezés magában véve akkor sem köte­lező, ha írásba van foglalva. 3. §. Ha az okirat a szerződésnek tör­vényszabta érvényességi kelléke, az okiratba fel nem vett korábbi, vagy egyidejű és a megszabott alaknak meg nem felelő megállapodás hatálytalan, kivéve, amennyiben a szerződés értel­mezésére szolgál. Ha azonban az eset í*

Next

/
Thumbnails
Contents