Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

740. szám. 67 jövedelemtöbblet azoknál az adózóknál, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó adóalap a 6.000 P-t meg nem haladja, az előző évi adóalapnak 20%-át eléri, azoknál az adózóknál pedig, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó adóalap 6.001— 10.000 P-ben volt megállapítva, a többlet az előző évi adóalap 10%-át, de legalább az 1.200 P-t eléri." „(s) A pénzügyminiszter külön rendeletben akár általában valamennyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve új adókivetést rendelhet el." „(e) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza." 8. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M, számú hivatalos összeállításnak az évközi változásokat szabályozó 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészíttetik ki: „(2) Ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jövedelemforrás megszűnt, vagy ha a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, az általános kereseti adó a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállítás 58. §-ában szabályozott módon és mérvben kivételesen egészben, vagy részben elengedhető." 9. §• A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállításnak a kereseti adó hozadékára való igényjogosultságot szabályozó 47. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : „(5) Az összes állami nyugdíjasok illetményei után levont kereseti adók a „Községek segélyezési alapja" javára számolandók el." 10. §. (1) A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a késedelmi kamatokat szabályozó 31. §-ának (1), (2) és (e) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(1) Az az adózó, aki esedékessé vátt tartozását a megállapított fizetési határidőig be nem fizeti, késedelmi kamatokat köteles fizetni. A késedelmi kamatok mérvére és számítási módjára nézve a következő szabályok az irányadók : 1. Az együttesen kezelt közadóknak, valamint az egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknak késedelmes befizetése esetében a) amennyiben az adózó évi előírása a 200 pengőt nem haladja túl és az adózó tartozását az év végéig befizeti, évi 6%-os, ha pedig tartozását csak későbben fizeti be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell számítani. Ha az adózó terhén az év végén, a halasztó hatályú fellebbezéssel megtámadott, illetőleg a törlés alatt álló összegek levonása után még mutatkozó hátralék az évi előírás 10%-át túlhaladja, a következő évben teljesített fizetésekből elsősorban a 6 és 12%-os késedelmi kamatok különbözetét kell kiegyenlíteni; b) amennyiben az adózó évi előírása a 200 pengőt túlhaladja és az adózó tartozását az esedékesség napjától számított legkésőbb 3 hónapon belül befizeti, évi 6%-os, ha pedig tartozását csak későbben fizeti be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell számítani, : 2. Az együttesen kezelt közadóknak, valamint az egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknak folyó évnegyedi részletei után, amenynyiben az adózó az előző évnegyedről hátralékban nincs avagy az előző évnegyed végén fennállott hátralékát az évnegyed első havának 15. napjáig kiegyenlíti, nem szabad késedelmi kamatokat számítani abban az esetben, ha az adózó az esedékes évnegyedi részletet három egyenlő havi részletben és pedig mindenkor a hó 15. napjáig befizeti. 3. Az állami fogyasztási adók, valamint a vám és egyéb jövedékek késedelmes befizetése esetében a késedelmi kamatok mérvét és fizetési feltételeit 9*