Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

68 740. szám. a pénzügyminiszter rendeletté] állapítja meg. 4. Az illetékek és egyéb köztartozások késedelmes befizetése esetében, amennyiben a tartozást az esedékesség napjától számított 3 hónapon belül befizetik, évi 6%-os, ha pedig azt csak későbben fizetik be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell fizetni. 5. A késedelmi kamatokat az együttesen kezelt közadóknál, valamint az egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknál az esedékesség napjától a befizetést megelőző hó végéig, az illetékeknél és egyéb köztartozásoknál ellenben az esedékesség napjától a befizetés napjáig kell számítani." „(2) Ha valamely negyedévi részletekben fizetendő köztartozás fizetési határidejét a vonatkozó fizetési meghagyás (határozat, adóív) kézbesítésének napja, vagy a lajstrom közszemlére való kitételének utolsó napja állapítja meg, a késedelmi kamatokat a fizetési határidő elmulasztása esetében annak a hónapnak első napjától kell számítani, amelyben a kézbesítés történt, illetőleg a lajstrom közszemlére való kitételének ideje lejárt," „(e) Részletfizetések esetében a negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknál a késedelmi kamatokat az egész tőketartozás után az esedékesség napjától, illetőleg abban az esetben, ha az esedékességet követően a tőketartozásra részletfizetés teljesíttetett, az utolsó befizetés havának elsejétől kell számítani, illetőleg szedni és a befizetésnek csak azt a részét szabad a tőketartozásra elszámolni, amely a késedelmi kamatok teljes kiegyenlítése után fennmarad. Ha az adózó a múlt évből származó hátralékokkal is tartozik, a múlt évből származó hátralékoknak és az azok után járó késedelmi kamatoknak teljes kiegyenlítéséig a folyó évi adók után járó késedelmi kamatokra mit sem szabad elszámolni ; a múlt évi hátralékoknak és azok járulékainak teljes kiegyenlítése után a teljesített befizetésekből elsősorban a folyó évi tartozás után járó késedelmi kamatokat kell kiegyenlíteni és csak az azok teljes kiegyenlítése után fennmaradó összegeket szabad a tőketartozás javára elszámolni. Az egyéb köztartozásoknál — részletfizetések esetében — a késedelmi kamatokat az egész tőketartozás után az esedékesség napjától, illetőleg abban a,z esetben, ha az esedékességet követően a tőketartozásra részletfizetés teljesíttetett, az utolsó befizetés napjától kell számítani, illetőleg szedni és a befizetésnek csak azt a részét szabad a tőketartozásra elszámolni, amely a késedelmi kamatok teljes kiegyenlítése után fennmarad." (2) A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak az esedékességet és az elszámolási sorrendet szabályozó 27. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: „A késedelmi kamatok elszámolási sorrendjére nézve a hivatalos összeállítás 31. § .(6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók." 11. §. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a fizetési kedvezményeket szabályozó 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „(7) A pénzügyminiszter évi 6%-os késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége mellett részletfizetést, illetőleg fizetési halasztást engedélyezhet: 1. az együttesen kezelt közadókra nézve az esedékesség napjától számított hat hónapig, nagyobb elemi vagy egyéb csapások esetében pedig azon túlmenőleg is ; 2. az illetékekre nézve rendszerint egy évig, illetőleg egy évnél hosszabb időre is és pedig : a) az esedékességtől számított legfeljebb két évre, ha az illeték kulcsa b) az esedékességtől számított legfeljebb négy évre, ha az illeték kulcsa 5%-nál nagyobb. Ha ugyanazon sze-