Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-745. Törvényjavaslat a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt magyar-csehszlovák Egyezmény becikkelyezéséről és azezzel kapcsolatos rendelkezésekről
298 745. szám. ellenkező rendelkezésektől és kivételektől eltekintve, de esedékességükre tekintet nélkül — • csak azok a tartozások és követelések rendezendők az egyezmény V. fejezetében szabályozott clearingeljárás szerint, amelyek a) régi osztrák és magyar koronára szólnak; b) magánjogi címen alapulnak; c) 1919. február 26-a előtt keletkeztek; d) Í924. november 1-én még fennállottak; e) amelyeknél az adós és a hitelező oly természetes vagy jogi személy, akik közül az egyiknek lakóhelye 1919. február 26-án Magyarország területén, a másiknak lakóhelye pedig a Csehszlovák Köztársaság területén volt. Az állampolgárság a felsorolt feltételek között nem szerepel, mint ahqgy nem szerepelt a tartozások összeírásáról szóló, előbb említett megállapodásnak a követelések és tartozások bejelentésére vonatkozó feltételei között sem. (Lásd a megállapodás Á. Függelékét ,tevő, a Budapesti Közlöny 1924. november 1-i számában kihirdetett. 3.600/1924. M. E. számú rendelet 1. §-át.) A feltételek között az állampolgárság mellőzésének oka az, hogy valamely személy gazdasági erejének és teljesítő képességének megbízhatóbb fokmérője az a hely, ahol gazdasági tevékenységét kifejti +- ez pedig rendszerint a lakóhely — mint az állampolgárság. Figyelembe vétetett az is, hogy az állampolgárság bizonyítása sok esetben körülményes s gyakorlatilag a helyzet többnyire az, hogy a legtöbb személy azon állam honosa, amelynek területén lakik. Minden egyéb, a trianoni szerződés 231. cikke d) pontjának utolsó bekezdésében és 254. cikkében említett tartozás és követelés — amennyiben nem tartozik az egyezmény 7. cikkében megállapított kivételek közé, vagy a jelen egyezményben megállapított külön rendelkezés hatálya alá — a két állam magánjoga szerint igazodik. Azt, hogy a két állam joga közül az adott esetben melyik alkalmazandó, az idevonatkozó általános elvek szerint kell eldönteni. A jelen cikk kifejezetten kimondja, hogy ezzel az intézkedéssel a pénznem és az átszámítási árfolyam kérdése a trianoni szerződés szerint rendezettnek tekintendő. A 2. cikk szerint kettős lakóhely esetén nem nyer a clearingeljárás alkalmazást. Ilyenkor, ha az adósnak van két lakóhelye, tartozása magyar hitelezővel szemben a magyar magánjog szerint, csehszlovák hitelezővel szemben pedig a csehszlovák magánjog szerint igazodik. Ha pedig a hitelezőnek van két lakóhelye, követelése a csehszlovák adóssal szemben a csehszlovák magánjog, a magyar adóssal szemben pedig a magyar magánjog hatálya alá fog tartozni. Nem nyer továbbá alkalmazást a clearingeljárás akkor sem, ha a hitelező vagy az adós lakóhelyét 1919. február 26-a után egy harmadik állam területére helyezte át s 1924. november 1-éig a szerződő államok egyikének a területére sem költözött vissza. Megjegyzem, az egyezmény a lakóhely fogalmának meghatározását mellőzte. Ez a fogalommeghatározás ugyanis hosszantartó elméleti vitákhoz vezetett volna, mindkét szerződő felet megnyugtató gyakorlati eredmény nélkül. Mellőzhetőnek látszott a lakóhely fogalmának meghatározása a kettős lakóhely esetére megállapított szabálynál fogva is, amely bizonyára /ehetővé fogja tenni, hogy az egyezmény végrehajtása során a lakóhely tekintetében viták sűrűn ne merüljenek fel. A lakóhelyet ezek szerint kizárólag az általában elfogadott ismérvek szerint kell elbírálni s fennállása tekintetében rendszerint az illetékes helyi hatóság nyilatkozatát kell döntőnek tekinteni. A 3. cikk a lakóhely meghatározását adja 'a hitelező vagy az adós elhunyta esetén.
