Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról
72 659. szám. kamataival, nem számít a hitelező, hanem az adós országok közé : a fizetési mérleg hiányait vagy a termelésben előállott újabb értékekkel kell pótolnia vagy pedig külföldről kell újabb tőkéket hitelbe vennie, ami az ország további eladósodását vonja maga után. Csakhogy amíg a merkantilisták fizetési mérlege egyoldalúan csak a behozatalt és a kivitelt vette figyelembe, addig a modern közgazdaságtudomány tekintettel van azokra a tételekre is, amelyek nem áruforgalommal, hanem máskép állottak elő, de amelyeknek a nemzet fizetési mérlege szempontjából jelentősége van. Ezek közé a tételek közé tartozik az idegenforgalom. Az idegenforgalomnak megvannak a maga aktív és passzív tételei. Aktív tétele azoknak a külföldieknek látogatása, akik a belföldön időzve, itt mint fogyasztók a nemzet által termelt árukat használják és ezzel az ország bevételeit emelik. A törvényjavaslat anyaga szempontjából elsősorban azok a külföldiek jönnek figyelembe, akik gyógyfürdőinket látogatják. Erre vonatkozólag kevés adat áll rendelkezésünkre. A mai Csonka-Magyarország területén fekvő jelentősebb fürdőhelyeken az 1911. évben 288, az 1912. évben 66, az 1913. évben csak 82 külföldi állandó fürdővendég volt, míg az ideiglenes külföldi fürdővendégek száma 1911-ben 530, 1912-ben 170 volt, 1913-ban pedig 92-ről emlékezik meg a statisztika. (Lásd az I. számú táblázatot.) Már ezek az adatok is rávilágítanak arra, hogy külföldi fürdő vendégeink száma egyrészt fürdő- ügyünk fejletlensége, másrészt pedig fürdőink drágasága miatt fokozatosan hanyatlott. Ha Nagy-Magyarország összes gyógyfürdőinek, gyógyhelyeinek és vízgyógyintézeteinek vendégforgalmát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 1913-ban a külföldi állandó fürdővendégek száma 18.544, a külföldi ideiglenes fürdővendégek száma pedig 12.544, vagyis ebben az évben Nagy-Magyarország összesen 255.370 fürdővendégéből csak 31.088 volt a külföldi. A háborút megelőző utolsó évben tehát több mint egynegyed millió fürdővendég látogatta gyógyfürdőinket és ezeknek 12%-a külföldi volt. (Lásd a II. számú táblázatot.) Ez a kimutatás is igazolja, hogy gyógyfürdőink, éghajlati gyógyintézeteink és üdülőhelyeink közül azokat vesztettük el, ahová a háború előtt idegenforgalmunk túlnyomó része irányult vagyis elvették világfürdőinket. (Lásd a III. számú táblázatot.) Amint a trianoni békekötés után elvesztettünk 30 magaslati gyógyhelyünkből 28-at, elvesztettük külföldieket vonzó világfürdőink nagy részét, elmaradt a Tátra, Pöstyén, Herkulesfürdő hatalmas külföldi vendégáradata. Fürdővendégstatisztikánkban a külföldiek száma ezek folytán természetesen alaposan lecsökkent. Ezt a változást mutatják a háborút követő évek alábbi statisztikai adatai : 1921. évben 1922. 1923. 1924. 1925. 1926. Állandó külföldi fürdővendégek száma Ideiglenes külföldi fürdővendégek száma 3.118 5.862 2.164 4.094 2.535 1.286 1.619 1.273 2.609 1.973 2.465 1.214 Ebben a kimutatásban állandó vendégek azok, akik legalább egy hetet,, ideiglenes vendégek pedig azok, akik legalább egy éjszakát töltöttek a fürdőhelyen. Ezeket az adatokat részletezik a csatolt táblázatok. (Lásd a IV— X. számú táblázatokat.)
