Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

659. szám. 73 Azonban ezek az adatok is mutatják, hogy a magyarországi idegenforgalom fejleszthető. A mai Magyarország területén maradt gyógyfürdőinknek idegenforgalma ugyanis sokkal nagyobb, mint ugyanezeké volt a háború előtt. Míg a külföldiek Magyarországon való tartózkodásáról részletes adatok állanak rendelkezésre, addig a magyarok külföldi tartózkodásáról részletes adataink hiányoznak és csak hozzávetőlegesen lehet felbecsülni azt az összeget, amelyet magyar honosok külföldön gyógyulásra- és üdülésre elköltenek. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1926. évre összeállította a külkereskedelmi forgalom kapcsán Magyarországnak az idegenforgalom terén való fizetési mérlegét, amelynek főbb adatait a következő táblázat tünteti fel : Aktívák : Külföldi turisták és átmeneti tartózkodásra beutazók magyarországi kiadásai 7,353.405 P A trianoni békeszerződés által elcsatolt területekről a magyar főiskolákra beiratkozott hallgatók részére a határon túl lakó hozzátartozóik által küldött anyagi támogatás . 951.600 „ 8,305.005 P Passzívák : Magyarországi lakosok kiadásai külföldi üdülésekre, turisztikai és üzleti utakra ..... 38,975.640 P Magyarok külföldi tanulmányaira fordított kiadások : a) külföldön lévő magyar tudományos intézetek fenntartására szolgáló személyi és dologi kiadások 2,682.158 „ b) külföldi főiskolákat látogató magyar hallgatók kiadásai • 1,479.400 „ 43,137.198 „ Passzívák összesen .... 34,832.193 P (Lásd a XI. számú ábrát.) Ha ezeket az összegeket egymással összehasonlítjuk, fizetési mérlegünkben 34,832.193 pengő hiányt tapasztalunk. Ezzel szemben Magyarország 1926. évi külkereskedelmi mérlege mindössze 823 millió pengő hiánnyal zárult. Ha ehhez hasonlítjuk az idegenforgalom terén szenvedő fizetési mérlegünket, az idegenforgalom tételeinek nagy jelentősége szembeszökő. Külkereskedelmi forgalmunknak jelentős tétele ásvány vízforgalmunk is. A háborút megelőző évben, 1913-ban összesen 68.866 q behozatal volt 1,618.000 K értékben, míg kivitelünk 219.084 q volt, amelynek értéke 6,417.000 aranykoronát tett ki. Amíg tehát Nagy-Magyarországon az ásványvizek kivitele jelentős aktívumot jelentett (4,799.000 aranykorona, lásd_a XII. számú táblázatot), addig a háború után ez a helyzet megváltozott. * A háborút követő statisztikai táblázatok külön mutatják ki a keserű vizek külforgalmát, amelyekben csak kivitelünk van, behozatalunk pedig nincsen. Kivitelünk 1925-ben 27.784 q 1,158.000 pengő értékben, 1926-ban 24.219 q 1,014.000 pengő értékben, 1927-ben 30.583 q 1,277.000 pengő értékben. Képv. iromány. 1927—1932. XV. kötet. 10