Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

60 659. szám. szó, az elsőfokú közigazgatási hatóságnak bejelenteni. A gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) és a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) az üzem létesítése ellen az e § második bekezdésében említett indokokból kifogást tehet. A kifogásolt ipari vagy kereskedelmi üzemet csak abban az esetben szabad létesíteni, ha az iparhatóság az 1884 : XVII. t.-c.-ben foglalt ipartörvény . 26—35. §-ainak megfelelő alkalmazásával megállapította, hogy a létesíteni szándékolt üzem az említett szempontokból nem kifogásolható. Fellebbezés esetében harmadfokon a m. kir. keres• kedelemügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve határoz. Gazdasági üzem vagy gazdasági üzemhez tartozó létesítmények ellen emelt kifogás esetében harmadfokon a.m. kir. fÖldmívelésügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve határoz. Háziállatok tartásáról a szabályrendelet (50. §.) intézkedik. Ha a belső védőövön belül szabályszerűen keletkezett, illetőleg engedélyezett gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem működésével a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti és a káros befolyás máskép nem hárítható el, az üzem az érdekeltek teljes kárpótlása meFett kisajátítható. (34. §.) 20. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében külső védőövet lehet megállapítani, A külső védőöv határain belül a gyógyhely,^ illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekeinek megfelelően a gazdasági művelési módokat változatlanul fenn kell tartani vagy megfelelően meg kell változtatni. A külső védőöv megállapításának kérésére és az erre vonatkozó határozatra a 19. §. harmadik bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. Külső védőöv megállapításának csak akkor van helye, ha az a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményei szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. Epületek, díszkertek, bekerített vadaskertek használatára a külső védőövi korlátozás nem terjed ki. 21. §. Mind a belső, mind a külső védőöv területén a silány legelőket vagy egyéb gyenge termőerejű területeket és a vízmosásokat fokozatosan be kell erdősíteni. A beerdősítésre az erdőtörvényt magában foglaló 1879 : XXXI. t.-c. 165—177. §-ainak és az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló 1923 : XIX. t.-c. 11—20. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A belső és a külső védőövbe bevont erdőket az erdőtörvény (1879 : XXXI. t.-c. 17—24. §-ai) megfelelő rendelkezései szerint gazdasági rendszeres üzemterv alapján kell kezelni. 22. §. A gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának), illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosának (vállalkozójának) kívánságára a külső védőöv területén a gyógyhelylátogatók használatára gyalogutakat kell kihasítani. A kihasítást a szolgalommal terhelt ingatlanok művelési módjának lehető kímélésével és a tulajdonos kártalanításával kell foganatosítani. 23. §. A belső és a külső védőövbe bevont területnek védőövi jellege és a kapcsolatos tulajdonjogi korlátozások megszűnnek : 1. ha a gyógyhely elveszti a gyógyhely megnevezésre való jogosultságát (10. §.), 2. ha a szolgalmi jog létesítésének alapjául szolgáló körülmények megváltoztak vagy megszűntek. A védőövi korlátozás megszűnését a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi-